Oldalak

2008. augusztus 27., szerda

Egy felmondás története


Meseországból száműzték Csipikét!

Meseország királya egy kopaszodó Úr, akit, mindenkit becézett, álmot látott. Álmában Csipke, az ügyes Vízipók a trónját döngette hatalmas buzogányával. Azonnal Rettegés költözött a Király szívébe, és veritékes homlokát törölve azonnal magához hívatta táltosát, Sótartót. Hosszas tanakodás után, Sótartó bölcs tanácsot adott a Kopasznak: Csipikét száműzni kell!
Ezért, először Tápiába küldte Csipikét, hátha a táposoknál ragad. De a székely gének nem alkalmasak a beolvasztásra. Hiába dúlt már gyűlöletnek árja, Megáll a szikla, nem porlik tovább!
Amikor hazakerült, munkának látott Csipike, szerszámot fogott és ékes várat kezdett építeni a Királynak. De amit Csipike nappal felépített, azt éjjel a Király lebontatta. Csipike nem Torkos Borz hogy szívjon. És döntött.
Elég volt a Gonosz Törpe frusztrációjából, megelégeltem a Gonosz Ostobák zsémbességeit, Kukucsi árulását és leginkább a Kopaszodó Tápos elvtárs gerinctelen alamusziságát! Amikor szembesülünk egy erősebb személyiséggel, egy tehetségesebb alannyal két lehetőségünk van: Elfogadjuk, vagy eltiporjuk (legalábbis megpróbáljuk). Meseország Királya az utóbbi mellett döntött. Kedves elvtárs, tudatom ezennel veled hogy még legalább 3 szór, meg kell még születned, ahhoz hogy a tápos béna génjeiddel és mosott agyaddal felfogd, hogy miről szól a becsület, a férfiasság és a lelki nemesség. A saját szürke világod végtelen hőse lehetsz továbbra is, tovább játszhatod a szerepedet, de ez itt kint, a valós világban esélytelen vagy. "Bent a maga Ura, ki rab volt odakint". Egy merev Dinoszaurusz vagy, porcelán csecsebecsék között.
Várat építhettünk volna együtt, de te Kunyhóra vagy ítélve.
Hűségét, megértését és kitartását köszönöm barátaimnak: Méhecskének, a Kisnyuszinak, a Menyétnek, a Macinak, a Süninek a Hangyácskának és a Sáskának (Cris, Dani, Zsomb, Tomassó, Enici, Nick, Dana). Maradjatok továbbra is azok, aki voltatok. Kitartás!
Viva la Revolución!

Utóirat. A kép 2008 aug. 20. készült.


2008. augusztus 17., vasárnap

Csíki Holdfogyatkozás



Hóba temetkezett csíki havasokon,
Áron - egymagában - fenn a Madarason…
- Uram, - fohászkodik - Fiad megszületett,
Karácsony este van…Hogyha megteheted,
Te, aki rendezed ezt a nagyvilágot,
Jutass nekünk is egy kicsi boldogságot.
- Hallottalak, Áron, de nem mondtad kinek?
- A népemnek, Uram, szegény székelyeknek.
Az Úr kicsit hallgat, majd így szól: Te Áron!
Jókedvemben kaptál…legyen úgy…nem bánom…
De még mielőtt a kérést teljesítem,
Valamit meg kéne magyarázni nekem:
Én a székelyekről hallottam eleget,
Mondtak már rólatok hideget, meleget…
Tudom - hívők vagytok -, sokat imádkoztok,
De szidásomban is világelsők vagytok.
Hallom, magatokat székelynek valljátok,
S kiválasztott népem neveit hordjátok:
Áron, Ábel, Mózes, Dániel és Dávid,
Az egész Biblia - vissza Ábrahámig…
Ha jól meggondolom, szinte már úgy vélem,
Hogy Csicsó - Názáreth, s Ditró - Jeruzsálem.
Aztán - ha jól értem - magyar a beszéded,
S mégis a székelyek boldogságát kéred…
Miféle náció, ha a nyelve magyar?
- Ó, Uram, - szólt Áron - a székely is magyar,
Csak egy kicsivel több.
Igaz, hogy nem sokkal,
De több! Legalább úgy három vagy négy fokkal.
Ott állt a sok fenyő keményen, vigyázzban,
Gyertyák pislákoltak ezer csíki házban,
Megkondult Csíksomlyó máriás harangja,
S szelíd korholással szólt az Úr hangja:
- Jól van, Áron fiam, és most tartsunk rendet:
Ez a “kicsivel több” megmagyaráz mindent.
Én megértettelek, és most érts meg te is:
Kicsit ezért több a szenvedésetek is!

2008. augusztus 14., csütörtök

Jemelján gazda és a pityóka.


Kezdetben vala a szó, és lön a fény. Göthe szerint vala az erő, és lön az alkotás.
Szerintem vala az iwiw és lön a felfordulás. Internetes világháló, emberi hálózatok, kapcsolatrendszerek, globalizáció. HA keresek valakit, iwiwen biztos megtalálom, ha nem is őt, egy hozzávezető szálat mindenképp. Erről szól e rege. Volt egyszer egy túlbuzgó fiatalember, Jemelján gazda, akinek volt két zsák válogatott nagy szemű pityókája. Természetesen neki volt a falúban a legszebb, legnagyobb s legjobb pityókája. És sok vala az irigye. Közűlük a törökös fejű görög Jumurdzsák volt a legveszélyesebb. Neki is szép pityókája volt, de mégsem volt olyan jó minőségű, mint a legényé. S mit gondolt mit nem Jumurdzsák, egy szép napon megemlítette Jemelján gazdának, hogy messze földön, a céklamezőkön is túl, a répaföldeken erről, lakik egy ügyes boszorkány, a fűvek-fák Bábája. A bábaasszony pedig arról lenne híres, hogy titkos gyökerekből és szárított bogarakból olyan Pityókafajtát tud termeszteni, hogy 7 falúban is csodájára járnak! Kapott is az alkalmon Jemelján gazda, IWIW-en megkereste a boszorkányt, hamar izent is neki. Váratott ám magára a Boszorkány, míg fogadta Jemelján gazdát. Készített is ördöngös csodaírt a Banya, lett is szép pityókatermése az új fajtából Jemelján gazdának, hogy hét üres falúban csodájára jártak! De a régi pityókafajta pusztulásnak indult, nem fértek össze ugyanabban a talajban a régiek az ujjal. Törte is a fejét Jemelján gazda hogy mitévő legyen. Még ma is töri.
A görögtől ajándékot sem szabad elfogadni….

2008. augusztus 12., kedd

Gyűrük Úra


Lessing remekműve, egy kőkemény deista Dráma, amelyben a három fő monoteista vallás egyenrangúságáéért tesz az író tanúvallomást. Nem képviseli a John Locke, Alexander Pope, Montesquieu, Voltaire vagy Jean-Jacques Rousseau által kifejtett empirista dogmákat, viszont allegóriák segítségével felszínre hozza saját meggyőződéseit.
A "Gyűrű Példabeszéd" (azaz „Ringparabel” Lessing nyelvén), eredetileg egy 14. ik századbeli Boccaccio-történet. Egy apa vajúdását meséli el, akinek 3 fia volt, akiket egyformán szeretett. A család legfőbb tulajdona egy nagyon értékes gyűrű volt, amely generációról generációra szállt, a családon belül. A hagyomány úgy követelte, hogy mindig a ”legszeretettebb” fiú kapja meg a gyűrűt. Az Apa 2 hasonmást készíttetett a gyűrűről, oly módon hogy önmaga sem tudta már megkülönböztetni a másolatokat az eredetitől. Mindegyik fiú kapott egy gyűrűt, azzal a nyilatkozattal, hogy az a valódi gyűrű. Az apjuk halála után törvénybe mentek, hogy igazságot szolgáltassanak a gyűrű eredetisége kapcsán. A Bíró nem tudott igazságot tenni, és azt a döntést hozta, hogy egyik sem az eredeti, vagy mind a három az.
Néha mi vagyunk olyan helyzetek bírái, amelyben emberekről kell döntenünk. Egy embert lemásolni vagy többszőrösíteni nem lehet, viszont ugyanaz az ember nem foglalhat el időben és térben párhuzamosan két különböző helyet, egyszerre csak egy helyen lehet. Sajnos.

2008. augusztus 11., hétfő

Ki a Magyar?


http://mek.oszk.hu/01200/01228/01228.htm


Sie ritten um die Wette, mit dem Steppenwind, Tausend Mann
Und einer ritt voran, dem folgten alle blind, Dschinghis Khan.
Die Hufe ihrer Pferde, im durchpeitschten Sand
Sie trugen Angst und Schrecken in jedes Land
Und weder Blitz und Donner hielt sie auf

Und jedes Weib, das ihm gefiel, das nahm er sich in sein Zelt
Es hieß, die Frau, die ihn nicht liebte, gab es nicht auf der Welt
Er zeugte sieben Kinder in einer Nacht Und über seine Feinde hat er nur gelacht
Denn seiner Kraft konnt˜ keiner widerstehen.

2008. augusztus 10., vasárnap

Gyírgyó jó hely, s Ossian is így vélte. S onnan (Magyarhonból) lészen eljövendőlt, s itéle eleveneket és részegeket (a koncerten, természetesen). Hagyományos 2 lejes miccset és kétszerfőzött bihari pálinkát lehetett korlátlanul fogyastani. A gyengébbek kedvéért, feketén sört is lehetett kapni!

2008. augusztus 6., szerda

Revelációk könyve Szent Alexander Evangéliumából


Volt eccer egy ember, szakálla volt kender. Aztán megborotválkozott. S már nem volt olyan jóképű, mint előtte.
S volt ennek a Csíki embernek egy zsák pityókája. Mije lett volna, ha már csíki volt, netán ananásza?
S volt még ennek az embernek egy csomó szerszáma: ásója, kapája gereblyéje, kalapácsa és csavarhúzója. És egy régi cseszlovák Tesla táskarádiója. És mivel ügyesen használta a szerszámokat, nagy becsülete volt ám a faluban!
És útnak indult, egy szép nyári napon. S ment, mendegélt a bácsi míg ki nem ért Somlyóra. Itt talált egy gombát. (még mindig nem tudom ehető-e vagy sem!). Szép kerekfejű csiperke lehetett. S a domboldalon a bácsi sátorfát bontott. És kifeküdt napozni miközben rágta a rágcsiját és törte a buksiját.
A bácsi egy ideje nagyon magányos volt. Viszont a táj, az erdő, a domb, a szellő, a 7 öngyilkosjelölt siklóernyős az égen, mindezek eszébe juttatták a bácsinak hogy milyen szép is az élet! Még ha egyedül is, de szép. Mert valahol, távol messze, túl a Hargitán valaki a nevét suttogva várja. És a jóslat be fog telesülni.

2008. augusztus 4., hétfő

CSíki napok s a pityóka


Csíki napok voltak ezen a hétvégen. S még lesznek jövőre is, valószínű. Sok idióta havasalföldi lebarnult árokparti kereskedő, sok zaj, ricsaj s lárma. ezenkívül még több sör. A sör volt a legpozitívabb élmény, a szászcsávásaikkal együtt.
Volt karusszel s körhinta s minden más ekeség, amit szem-száj kíván.
S a nép, az istenadta nép, oly boldog volt rajt. Költötték a pénzt, itták a sört, carpe diem. volt a mindenük.
Kellett egy kis bizsergés ennek a kisvárosnak, egy kis ébresztő. Minden jó ha jó a vége.
Csak a Honvéd hiányzott a Hargitáról.