Oldalak

2008. október 13., hétfő

Szürke Mindennapok


Hétfőtől Péntekig, 9 től 5-ig. A "Nine to Five Job", amint az amcsik nevezik. Egy ilyen állást vadászok! Természetesen szerény, zseniális képességeimhez szabott legyen!
Ha az egy órás ebédszünetet leszámítjuk, marad egy 35 órás munkahét.
Ez bizony nem sok! Mikor még fiatal kommunista volta, bezzeg még szombaton is dolgoztunk!
Persze, én 9 évesen arra emlékszem, hogy szombaton suliztunk. Szép fehér pionír (Úttörő) ingecske, kék nadrág piros nyakkendő. Szépek voltunk. Vadak és jók...bűnösök közt is ártatlanok.
Jött a rendszerváltás. Karácsonykor meglőtték az öreg Ceausescut, bekövetkezett az Újkór.
Eltelt 18 év.
A kis Pionír felcseperedett, kirepült a fészekből, elhagyta a várost, az országot.
Akármerre járt, mindig visszatért.
Feladta a nagyváros kényelmét, anyagi biztonságát, az ősi hívást követve. Mit is jelent az 500 km, ahhoz képest, hogy az ősei 3000 kilométert jöttek lóháton, ellenségektől hemzsegő vidékeken keresztül?
Egy álmot követett, és vele egy identitás jogos birtoklását, egy elveszett nemzet fiaként tért Haza.
Az ősei földjére visszatérő vándor, követelvén azt, ami jogosan megillette. 1763-2007
De a nép. az istenadta nép, akit ott talált nem volt boldog. Szegénység, nyomor, egy megviselt, megtört nép. De a büszkeség, a dac, a kitartás parazsa még ott rejtőzött a Nemzet szemében. Egyszer eljön majd a Vezető, ki győzelemre viszi a népet. Türelem és kitartás.
Bekövetkeztek a szürke mindennapok, 540 km heti ingázás, 2 állás csere, elbonyolított párkapcsolat(ok).
Az egész egy álom miatt. Megérte?
Nem kérdés, az almainkat nem veheti el senki tőlünk. Háborúk törtek ki kevesebbért.
Lesz még tavasz, lesz még harmat, pihenj karjaimban.

Nincsenek megjegyzések: