Hol volt, hol nem volt, Moldván erről Erdélyen túl, volt egyszer egy gyönyörű erdős, hegyektől bekerített vidék. Bukow tábornok nevét is viselte, szlávosítva Bukovina .
1776 tól a Birodalomhoz tartozott. Az osztrák sógorok nagyon komolyan gondolták a
gyarmatosítást, ezért az ott élő orosz , ukrán, és más gyanús ungabunga lakosságra ráuszítottak párezer osztrák telepest.1776 tól a Birodalomhoz tartozott. Az osztrák sógorok nagyon komolyan gondolták a
Természetesen mi, székelyek is kivettük a részünket ebben a gyarmatosításban, 1764-1787 között pár száz ( főleg Felcsíki) székely is letelepedett ezen a vidéken, kicsi fegyelmezvén a bennszülötteket. A Madéfalvi veszedelem következtében, Gróf Hadik András 5 székely falút alapított Bukovinában. Fogadjisten, Istensegits, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva..
A bukovinai székelyek 100 évig élvezték az ukrán vendégszeretetet, így hát esmént elcsángáltak, manapság alig lehet Magyar szót hallani ezeken, a vidékeken..A Bukovinai székelyek a következő vidékekre telepedtek
· 1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe telepítettek mintegy 4 000 embert.
· Ugyanebben az évben az Arad vármegyei Gyorokra,
· 1888–1892 között és 1910-ben Dévára,
· 1892-ben Vajdahunyadra,
· 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Kolozs vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vármegye),
· 1905-ben Marosludasra (Szolnok-Doboka vármegye),
· 1910-ben a Hunyad vármegyei Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra még további 2 500–3 000 telepes költözött.
Mivel elég unalmas a munkanélküli sorsa, főleg állásinterjúkról és unalmas mindennapokról szól, eljöttnek éreztem a Bukovinai körút pillanatát, hallám mi is történik a Kárpátmedencénken kívül, van-e civilizáció, értelmes élőlények laknak-e túl a Havasokon. A „Homo moldavicus” és a „Homo bucovinensis” népességről sokat olvastam eddig, izgatottam néztem az új kaland elé.