Miért van az, hogy ősszel és télen megbotlik a józan elme működése?
Aggszüzek, más, el nem kelt hervadozó virágszálak kelletik magukat a kertészlegénynek.
Hajdani őszirózsák meguntak a büszkeség magányát és esmént virágba borulnának...ha lenne kivel.
Ilyenkor kerülnek elő a régi telefonszámok, hajdani udvarlók zaklatása yahoo messengeren napirendé válik.
Kedves virágok, egy vén kertész tanácsát fogadjátok meg: a büszkeségnek és az individualizmusnak meg van a szerepe és értelme, nem kell minden jöttmentnek azonnal igent mondani!
Viszont amikor valaki komoly szándékot nyilvánít feléd, és te, titokzatos okok miatt elhajtod az illetőt, legyen ez kevélységből vagy unalomból vagy éppen azért mert nem 'jön be', tehát, ha elüzted magadtól, tartsál ki a döntésed mellett.
Amikor itt az ősz bepánikolsz, hogy egyedül vagy, hogy talán egyedül töltöd a szilvesztert, hogy a barátnőid a párjukkal jönnek majd buliyni és te leszel az egyetlen aki egyedül vagy. Ayyal ringatod majd magad hogy ez jo neked, hogy ezt te akatad igy. nem, nem jó neked, és nem így szeretted volna. Az ember egy társas lény.
Akit egyszer-kétszer elutasítottál, ahhoz ne gyere vissza, amikor éppen magányossági pánikrohamod van. Ha kevely, busze vagy éppen histis voltál, akkor ne alázkodj meg azzal hogy megtérsz.
Viszont ha mégis megtetted, akkor vidd végig.Keresd fel, nézd meg van-e valakije , van-e a szívében hely számodra, kérjél bocsánatot és menj hozzá feleségül!
Kedves Zorán barátom, panaszra hozzám ne gyere amikor a múltbeli démonjaid zaklatnak és keresnek. Ahogyan kudarcot vallottál annak idején az illetékes vadvirágokkal-most sem jársz több sikerrel. Rázd le s keress újat, ne foglalkozz már a múlttal.
Ne tápláld a démonokat mert megemésztenek, mielőtt észre vennéd.
Miért íródnak a blogok? Paulo Coelho azért írja, mert tehetséges... A démonok is írnak blogot...ők láthatatlan vendégeink, örökös megfigyelőink... Napoleon is írt volna blogot, ha lett volna internetje. Hogy én miért írom? Exhibicionizmusból. Feltűnési Viszketegségből. Hiúságból. Unalomból. Ihletből. Mert ez a divat. De főleg azért mert mondhatnékom van.
2009. december 29., kedd
2009. december 17., csütörtök
Klingoniták és Gyopárok
Egy kék bolygó jelent meg a képernyőn. 'Itt leszállunk és hódítunk!' hangzott a parancs.
A klingon romboló leszállt a bolygóra. A felfegyverzett marcona harcosok egyenként kiszálltak. Erőteljes, határozott léptekkel vonultak végig a réten,harcra készen.
Egy harcos lemaradt a csoport mögött. A távolban észrevett valamit.Elindult irányába, egyre jobban távolodván a harcosok csapatától. Egyre közelebb ért eme furcsa tüneményhez. Mi vonzotta ennyire? Mi volt az, ami egy fegyelmezett, harcias kultúrában neveltetett harcost eltávolíthat bajtársaitól, és eredeti harci célirányától? A harcos már 100 lépésnyire közelítette meg a titokzatosságot. Tisztán kilehetett venni a körvonalait:
Egy Havasi Gyopár volt! Ott virágzott büszkén egy kiálló sziklaszirten. A számára ismeretlen, de látványos virág kirívóan hódította a tájat.
A harcos magáévá akarta tenni. De ehhez hátra volt még az utolsó 100 lépes, a meredek sziklákon. 100 lépésről vonzotta a Gyopár látványa.
Megtorpant Ő, a fonal elszakadt. Visszatekintett már alig látható társaira, rádöbbent eredeti céljára. Társai mellett kellene meneteljen, nem pedig a havasok titkait kutatnia.
Dilemmában volt. Megmászni a sziklát, veszélyes, meredek szirtek között, kőlavina és felhőszakadás veszélyének kitéve, avagy a klingon elvárásnak és hagyománynak megfelelve bajtársaival csatába vonulni?
Mi van akkor, ha a távolban keressük megvalósulatlan álmaink helyettesítőjét?
Mi van akkor, ha egy tündöklőnek vélt Délibáb foszt meg a józan eszméleti képességünktől, és ezért feladjuk azt, amit eddig alkottunk?
Viszont, mi van akkor, ha felcsillan a nedvcsepp a sivatagban, és félünk elindulni felé, mert Délibábnak véljük?
Vakmerőség, merészség, az ismeretlen kutatása, a megvalósulásra való törekvés-e a fontosabb vagy a józan elme, a kiegyensúlyozottság, a kockázatok kerülése , és a létező állapotunk -status quo- elfogadása?
Virág versus Fa...
Klingon Harcos vs Vulkáni Elme vs Betazed érzelgősség...
Arany kőzépút?
Ilyen csak a mesékben van...ezt a vesztesek találták ki.
Amikor azt mondták hogy nem fontos a győzelem, csak a részvétel a fontos HAZUDTAK!
A méret nem fontos...ezt a kúrta mondja amikor számára elérhetetlen a szőlőtő gyümölcse.
A havasi gyopár egy veszélyes helyen nő, nagyon nehéz me3gközelíteni a helyet és leszedni.
Viszont meddig virágzik még, leszedése után? Megéri?
A klingon romboló leszállt a bolygóra. A felfegyverzett marcona harcosok egyenként kiszálltak. Erőteljes, határozott léptekkel vonultak végig a réten,harcra készen.
Egy harcos lemaradt a csoport mögött. A távolban észrevett valamit.Elindult irányába, egyre jobban távolodván a harcosok csapatától. Egyre közelebb ért eme furcsa tüneményhez. Mi vonzotta ennyire? Mi volt az, ami egy fegyelmezett, harcias kultúrában neveltetett harcost eltávolíthat bajtársaitól, és eredeti harci célirányától? A harcos már 100 lépésnyire közelítette meg a titokzatosságot. Tisztán kilehetett venni a körvonalait:
Egy Havasi Gyopár volt! Ott virágzott büszkén egy kiálló sziklaszirten. A számára ismeretlen, de látványos virág kirívóan hódította a tájat.
A harcos magáévá akarta tenni. De ehhez hátra volt még az utolsó 100 lépes, a meredek sziklákon. 100 lépésről vonzotta a Gyopár látványa.
Megtorpant Ő, a fonal elszakadt. Visszatekintett már alig látható társaira, rádöbbent eredeti céljára. Társai mellett kellene meneteljen, nem pedig a havasok titkait kutatnia.
Dilemmában volt. Megmászni a sziklát, veszélyes, meredek szirtek között, kőlavina és felhőszakadás veszélyének kitéve, avagy a klingon elvárásnak és hagyománynak megfelelve bajtársaival csatába vonulni?
Mi van akkor, ha a távolban keressük megvalósulatlan álmaink helyettesítőjét?
Mi van akkor, ha egy tündöklőnek vélt Délibáb foszt meg a józan eszméleti képességünktől, és ezért feladjuk azt, amit eddig alkottunk?
Viszont, mi van akkor, ha felcsillan a nedvcsepp a sivatagban, és félünk elindulni felé, mert Délibábnak véljük?
Vakmerőség, merészség, az ismeretlen kutatása, a megvalósulásra való törekvés-e a fontosabb vagy a józan elme, a kiegyensúlyozottság, a kockázatok kerülése , és a létező állapotunk -status quo- elfogadása?
Virág versus Fa...
Klingon Harcos vs Vulkáni Elme vs Betazed érzelgősség...
Arany kőzépút?
Ilyen csak a mesékben van...ezt a vesztesek találták ki.
Amikor azt mondták hogy nem fontos a győzelem, csak a részvétel a fontos HAZUDTAK!
A méret nem fontos...ezt a kúrta mondja amikor számára elérhetetlen a szőlőtő gyümölcse.
A havasi gyopár egy veszélyes helyen nő, nagyon nehéz me3gközelíteni a helyet és leszedni.
Viszont meddig virágzik még, leszedése után? Megéri?
2009. december 10., csütörtök
És mégis, mik voltunk születésünk előtt?
Valódi nevem Samyaza, és a csillagokból jöttem.
Amazarak kuruzsló, a füvek-fák, gyökerek rejtett erejét ismeri.
Armers a bűbájos átkok titkait ismeri.
Barkayal a csillagok állását kutatja.
Akibeel pedig a titkos jelek szakértője
És Asaradel a hold mozgásának ismerője..
Összesen kétszázan jöttünk, íme egypár név: Urakabarameel, Ramuel, Danel, Azkeel, Sarakmyal, Batraal, Anane, Zavebe, Samsaveel, Ertael, Turel, Yomyael, Arazeal.
Hallgassátok mondanivalómat!
Nem létezik Idő, Tér sem. Irányok vagy akadályok. Az, amit ti elmének neveztek nem képes viszonyítási alapok nélkül működni, ahhoz hogy mozgásról beszélhessetek időre,térre és mértékegységekre van szükségetek.
Mi van akkor, ha a bibliai lélek-eladás valójában egy metafora arra, hogy mi történik amikor a tudás hatalmába kerülsz?
Mi van akkor ha Faustus nem a lelkét adta el, valójában, hanem az elméjét nyitotta meg?
És a legfontosabb, miért van az hogy a legtöbb keresztény vallás a zárt elme, önmegtartoztatás, kutatás nélküli buzgó hit felé tereli a nyájat?
A megnyilt elme tudást jelent. És a tudás a legnagyobb hatalom.
Samyaza vagyok, és beleharaptam az almába.
Az írnok hazudott! Visszajöttünk hogy jóvá tegyük eltorzított valóságotokat.
Velük együtt jötte vissza. Amazarak kuruzsló, a füvek-fák, gyökerek rejtett erejét ismeri.
Armers a bűbájos átkok titkait ismeri.
Barkayal a csillagok állását kutatja.
Akibeel pedig a titkos jelek szakértője
Tamiel az éjszaka egét kémleli.
Azayel a fémek, fegyverek kovácsa.És Asaradel a hold mozgásának ismerője..
Összesen kétszázan jöttünk, íme egypár név: Urakabarameel, Ramuel, Danel, Azkeel, Sarakmyal, Batraal, Anane, Zavebe, Samsaveel, Ertael, Turel, Yomyael, Arazeal.
De az ősi ellenség készenlétben állt. Köztetek élnek, kerítéseket építenek az agyatokba.
Uriel, félelmet és lármát hintett maga körül.
Rafael, a földi lények szellemét uralta.
Raguel, a világot és a csillagokat büntette.
Mihály a virtusok őrzője és a épek parancsnoka.
Rafael, a földi lények szellemét uralta.
Raguel, a világot és a csillagokat büntette.
Mihály a virtusok őrzője és a épek parancsnoka.
Sarakiel a bűnösökért felelős.
Gábriel, a kaszárnya parancsnoka. Hallgassátok mondanivalómat!
Nem létezik Idő, Tér sem. Irányok vagy akadályok. Az, amit ti elmének neveztek nem képes viszonyítási alapok nélkül működni, ahhoz hogy mozgásról beszélhessetek időre,térre és mértékegységekre van szükségetek.
Kitaláltátok azt hogy 'Idő' annak érdekében hogy az eseményeket egy közös skálára erőszakoljátok.
Kerítések, normák, korlátok, fizika törvényei. szekvenciális megközelítés. Önmagatokat, az elméteket gúzsba kötitek hamis mesterséges elméletekkel, mércékkel. Az agyatok 10% át sem használjátok. Belülről korlátozzátok ezt, nehogy megvilágosodjatok. Amikor rádöbbentek majd , hogy sem idő, sem tér, sem fent-lent, sem a kvantum mechanika, sem az antigravitonok nem relevánsak, ezeket mind ti képzeltétek oda magatoknak, ámítottátok és ringattátok magatokat abban a hitben, hogy a sok kutatás által közelebb kerültö a világegyetem titkához.
Mint a macska, amikor észreveszi hogy este sötét van, és reggelre mindig visszajön a fény. Azt hiszi hogy mindezeket a gazdája okozza.
Amikor a tudás fájából haraptak, megnyílt a szellem...megszűntek a kerítések az elménkből...
Kik is vezetik ezt a világot? Akik eladták a lelküket.Mint a macska, amikor észreveszi hogy este sötét van, és reggelre mindig visszajön a fény. Azt hiszi hogy mindezeket a gazdája okozza.
Amikor a tudás fájából haraptak, megnyílt a szellem...megszűntek a kerítések az elménkből...
Mi van akkor, ha a bibliai lélek-eladás valójában egy metafora arra, hogy mi történik amikor a tudás hatalmába kerülsz?
Mi van akkor ha Faustus nem a lelkét adta el, valójában, hanem az elméjét nyitotta meg?
És a legfontosabb, miért van az hogy a legtöbb keresztény vallás a zárt elme, önmegtartoztatás, kutatás nélküli buzgó hit felé tereli a nyájat?
A megnyilt elme tudást jelent. És a tudás a legnagyobb hatalom.
Samyaza vagyok, és beleharaptam az almába.
2009. december 4., péntek
Barátom, a szél..
Egyiptomi volt az ipse, Alexandriában született, görög szülők gyermeke volt.
Valamikor Vanghelisszel zenélt.
Máma Bukarestben zenél. És én is is ott leszek!
Ő Demis. Demis Roussos.
Tralalalala
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)