Oldalak

2008. július 31., csütörtök

Kapitalizmus, Globalizáció és a sarki közért (Alimentára!)




Miről szól az életrajzunk?Az eddigi (munkavállalási) tapasztalataink gyűjteménye? Vagy a szellemi és fizikai képességeink leírása?Vagy csak inkább egy dicshimnusz önmagunkról? Inkább megpróbálunk egy olyan képet festeni magunkról, amilyet a kedves munkáltató látni szeretne. Nem, semmit nem értettem jól, most értem!
Az életrajz azt vázolja fel, amik-akik lenni szerettünk volna egy adott pillanatban. Ha elárusító voltam, akkor Sales manager írok be, ha műszaki rajzoló voltam akkor Design Expert –ként jelenek meg.. Mert én most úgy érzem, hogy többet tettem mint ama munkaköri leírás megkövetelt. Mert valójában többre voltam képes, és többet tettem a vállalatért mint amennyit az akkori főnököm látott. Csak ő nem tudta ezt rólam, mert buta és képtelen volt! Hiába hitte mindenki azt hogy én csak egy elárusító vagyok a sarki vegyesboltban, valójában én fejlesztettem az üzleti stratégiákat, értékesítési folyamatokat gyártottam, üzleti kockázatelemzéseket hajtottam végre. Például télen kevesebb strandpapucsot rendeltem, mint nyáron! És amikor meleg volt, több sört adtam el! Ezek mind az én teljesítményeim! Egyszer megromlott 30 kg szilva, természetsen veszteséget jelentett volna a cégnek. De én ügyesem kifőztem és a pálinkát feketén jó pénzért eladtam! 3 liter pálinka árából visszatérült a szilva értéke!Természetesen az életrajzomban Sales manager, risk assesment expert és business process reingeneering szakértőként tüntettem fel a fentebb említett állást. A sarki vegyesboltban is megvoltak ám az üzleti kockázatok! Miért lenne a Microsoft vagy az IBM más, mint a sarki vegyesbolt? Az üzlet mindig üzlet, akárhol is, akármivel is zajlik.


Mindenki hazudik.

2008. július 29., kedd

Európa nagy családjai (csalásai)

"Vylag uilaga
viragnak uiragake
Seruen kynzathuluo
S cegegkel werethul"



Népcsoportok, kulturális kölcsönhatások, Reneszánsz, Inkvizíció közös Lebensraum. Ez volt Európa eddig.
Kontinensünk fő családjai : Szláv, Germán és Latin.
A 200 millió angolszász germán, a 200 millió latin és a kb. 200 millió európai szláv között elég nehéz volt HONT foglalni! És meg nehezebb volt a HONT megőrizni. Ez 1920-ig összejött valahogy…Csalás!
Amint a 60 millió olasznak ott van a kedves spanyol szomszéd 45 millió lakossal és a 60 milliós francia nagybácsi ugyanúgy, a 80 millió németnek ott van az osztrák, a svájci, a holland unokatestvér, akikre mindig lehet számítani, ha sörfogyasztásra kerül sor! A svédnek ott a norvég és a dán testvére és 60 milliós brit féltestvér A 100 millió orosznak szívesen segít vodkát pusztítani a 40 millió lengyel unokatestvér valamint a többi 60 millió szláv unokaöcsike.
Van egy nép, egy istenadta nép, mely oly boldogtalan volt Őshazájában hogy elindult Vadnyugatra. A Kárpált Medence és Pannónia jó úti célnak tűntek.. Az Aranyszarvas üldözte a Turulmadarat. És elindultak, őszintén, tisztán… Mentek mendegéltek, vegyültek s vegyítettek, míg csak ide nem értek. Elcsüggedve, elvegyülve.
Maroknyi nép, se nagytestvér, se kistestvér, se unokatestvér… Egy türk-finnugor szigetecske egy germán- szláv-latin tengerben. Csak egy nagyon távoli rokon, messze Északon ossza még e nép sorsát.. Magukkal hozták Ázsiából fegyvereiket, lovaikat, harcművészetüket. És a mongol sztyepp magányát. Ez most is a szemükben van, mélyen, a tekintetükben.
Közös pénznem, közös piac, közös ellenségek, közös paranoiák, fóbiák. Ez lesz Európa ezután.

2008. július 27., vasárnap

Patria nostra, Terra Siculorum!






Tu patriae constanter
es Fidelis, Hungare (Siculi)!
Haec cunaae moxque tumulus;
Haec condet urna te!


Hanc extra mundo maximo
Non sunt pro te loci;
Afflictus, felix, hic debes
Et vivere, et mori!



Haec terra patrum sanguine

Madebat toties;
Accrevit saeclis nominum
Sanctorum series.










Pro sedibus pugnaverant

Hic Martes Arpadi;
Servile fregit hic iugum
Dux heros Hunyadi.


Liberta! signa sanguine
Rudebant hic tua;
Occubuere hic optimi
Pugna in perpetua.


Et tantis in periculis,
Post tot discrimina
Exstat defecta, fracta non,
Gens haec in patria,

Et ad te, munde gentium,
Appellat iudicem:
Milenii poscunt cruces
Vitam, aut mortis diem!



Tot corda frustra sanguinem
Fudisse non licet;
Maerore rupta pectora
Sors non destituet!


Voluntas sancta, mens,
vires Sub fati pondere
Incassum certe nequeunt
Diu tabescere:

Debet venire, veniet
Saeclum felicius,
Quod orant nostra milia
Devotis precibus...

Sin est necesse, veniet
Mors augustissima,
Cruens ubi sepeliet
Hanc gentem patria.

Assistent gentes funeri
Gentis plorabilis
Et oculi myriadum
Madescent lacrimis.


Esto fidelis patria
Constanter, Hungare:
Haec aluit, huiius humi
Humabit urna te!

Hanc extra mundo maximo
Non sunt pro te loci;
Afflictus, felix, hic debes
Et vivere, et mori!

2008. július 25., péntek

Előfeltételek, Farkasvakság, Iván a Sztyeppen


Néha elmegyünk az Esély mellett az utcán. Ahelyett hogy hamar elvigyük és magunkévá tegyük, elmegyünk mellette, ignoráljuk, vagy még jól belerúgunk, hogy tűnjön el.

Mi van akkor, amikor annyira akarunk hinni valamiben, hogy mindent megteszünk azért, bekötött szemmel, feltételek nélkül hiszünk, és mint az Igor Ivanovics, a szovjet katona csak előre megyünk.
Mi van akkor, amikor eleve a kudarc előjelei hemzsegnek az alanyon, minden jel arra utal, hogy ez nem lehet egy sikertörténet, minden mutató a Projekt haszontalanságát, értelmetlenségét támassza alá.
Mi van akkor, amikor a szakértők, akikkel a projekt kapcsán konzultálsz, ugyanazt nyilatkozzák: A Projekt Nem sikerülhet.
A projekt neve "Iván"
De Ivan tovább megy. A szibériai hóban, a sztyepp száraz hideg levegője már félig lebénította, Iván látta az ígéret Kastélyát. A láthatáron ez egy tündöklő kastély. Iván szenvedélyesen, lelkesedve erőt vesz magán és elindul felé.li. Amint közeledik, a kastély egyre kisebb lesz, már csak egy nagyobb Kúriának néz ki. De ez is jó. Nem baj, majd a kúria fehér márványozott falait biztos drága perzsák borítják és ablakait biztos puha selymek és bársonyok díszítik.
Iván tovább megy. Utolsó almáját eszi éppen, kimerülten fáradtan közeledik a láthatár felé.
A kúria egyre kisebb, már csak egy villa nagysága épület. Nem baj, majd a kényelmes bútorai, a tágas szobák kárpótolják az eddigi fáradalmakat. Már közel van.
Egyre kisebbedik a ház. már csak egy parasztháznak tűnik. Ivan elcsügged. De nem adja fel. Egy tányér leves, egy ágy, egy icce bor után majd elfelejti az út fáradalmait
Odaért. Egy szalma kulipintyó fogadta elcsirázott, kimerült Ivánt. A szél hidegen hasított a sztyepp pusztaságába. És Ivan szívébe. Száraz, kopár elhalt puszta. Egy erősebb széllökés és a kalibát szétfújta.
Iván összeroskadt. A hóba zuhant. És eszébe jutattak az intések, a tanácsok, mindazok a dolgok, amiket nem vett tudomásul.
Iván vakon 3 hétig utazott. Most véget ért. És elfújta a szél
Iván felállt, lerázta magáról a havat és gondolkodott.
3 hétig tanultam, 3 hétig álmodtam, 3 hétig reméltem. Nem hallgattam senkire, a saját józanságomra sem. Egyszer ezt is ki kellett próbálni.
A projekt továbbmegy. Máshol, máskor, más szereplőkkel.
Az élet soha nem áll meg, és nem vár be.
Iván gyors léptekkel, határozottam folytatta az útját.
A messzeségben egy falu látszott. Kiért a Sztyepről.
Iván elégedett volt. Mosolygott.



2008. július 23., szerda

Lenau.





Die Erfahrung , die mir Kraft gibt ist eigentlich die Sicherheit dass ich nichts falsch machen kann. Alles hat seinen Ursprung, seinen Sinn und seine Folgen.
Das beste Beispiel dafür ist die Matrix der letzten 4 Wochen meines Lebens.
Alles lief scheisse. Und warum? Die Wege des Herrn sind unergruendlich.
Warum ich das deutsch schreibe ? Keine Ahnung, ich habe Gewissenbisse dass meine technische Muttersprache langsam in die Vergessenheit geriet.
Was bin ich eigentlich, wessen begebe ich mich schuldig? Meiner wahrscheinlich österreichischen (deutschen) Ahnen?
Oder dem Herrn Jovan Černik, mein serbischer Ur-Urgroßvater.
Italienisch klingt natürlich besser. Mein italienischer Ur-Urgroßvater, der Herr Dello würde sich wahrscheinlich wahnsinnig freuen, wenn er seinen Urenkel sehn würde, wie er Pasta oder Pizza bestellt, da ich italienisch nur zählen und fluchen kann.
Die Szekler sind ein Phänomen in sich, schade dass meine Ur-Ur Ahnen in 1765 aus Madéfalva wegzogen…Ich habe die Familie nach 242 jahren rehabilitiert indem ich "nach Hause" zog.
Und nicht zuletzt kommen die Ungaren. Interessantes Volk, diese Leute, die Zweit gröeste Selbstmordrate In Europa, starke Weine, feurige Weiber , Der Plattensee.
Ein Land, ein Volk dass 2 Drittel seines Gebietes nach dem ersten Weltkrieg verloren hat. Und damit seine Würde. Ein gebrochenes Herz, ein gebrochenes Volk stellt keine Fragen, keine Erwartungen gegen.
Das Leben ist zu kurz, und wir sind verdammt zu zerbrechlich.

2008. július 22., kedd

Már nem fáj


Nehéz volt a Július. Szejke, Tusványos, Félsziget, AMI Tábor...Én meg számüzetésben Tápiában. Én vétkem, én igen nagy vétkem, mea maxima culpa.
Lehet már munkanélküli vagyok, Buta kapitalizmus.
Milyen az amikor dacból indítjuk el az események lavináját, de egy adott ponton elveszítjük a kontrollt, és az események önerőből történnek.
Játszunk és játszanak velünk.
Szeretünk és szeretnek.
Megpróbáltam 1000x ugyanazt eljátszani...Tudtam, hogy hiába, tudom, hogy nem éri meg, eleve nem érte meg Kutyából nem lesz szalonna, gyenge Facsemetéből ritkán lesz megbízható, hűs árnyékot vető Nyárfa. Fájdalmas kivágni a kedvenc Facsemetédet, de mintsem egy hitvány vadhajtásos bozót legyen belőle, akkor inkább újat ültetünk. A szenvedésemet már csak a saját vakságom fokozza...kap az ember 5 szem fonnyadt szilvát és mindjárt gyümölcsöst akar létrehozni.
De ott van az a valami, ami emberré tesz, ami megkülönböztet engem a robottól, az inger szükséglet, a kihívás, a dac. a Rossz vonzza az embert, viszont a jó nyugtatja. Az egyensúlyt nehéz megtalálni és megőrizni.
Két önzés titkos párbaja. Ez valamikor lakodalmi ajándéknak volt szánva.
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az.

2008. július 20., vasárnap

Sok Kibic disznót győz


Amikor lecsendül a harc, a küzdők piacán,
amikor a forrás vize kiszárad a sziklán,
amikor sok kibic járatja a száját
a nevető bohóc elhagyja színpadát.

Néha, amikor a mindennapok sivatagába nagyon beleéljük magunkat, megfeledkezünk mindazokról, akik tényleg fontosak számunkra. Szem elől veszítjük mindazt, amit eddig alkottunk. A Csillagért a Napot, a Hegyért a Tengert, a Felhőért a Szellőt.
Valamit valamiért, valakit valakiért.

2008. július 17., csütörtök

Dimitrij, a spenót és a Fűrész



Hull a hó, fúj a szél,Dimitrij Lénáról mesél!

Hallgatom, s Lénát látom az ágyamon.

Akkor még várt, s a trojka szállt a friss havon.


Az volt a tél, szörnyű tél, Dimitrij legendát mesél,

Hallgatom: Léna eltűnt egy hajnalon

Többé nem várt, s a trojka állt a friss havon

Nem mindenki szereti a spenótot! De úgy-e magas a vas tartalma, egészséges és ezért tukmálják, rá minden kisgyerekre.
Nem mindenki szeret a csókolózni sem. De valószínű, hogy többen szeretik, mint a spenótot.
A Spenótot több féle képen lehet elkészíteni: főzelék tükörtojással, levesben, szósznak stb.
Csókolózni is többféle képen lehet i: régi ismerőssel, új ismerőssel, ismeretlennel. Ülve , állva, feküdve
Fűrészelni is sok féle képen lehet: egykezes fűrésszel, kétkezessel, kemény fűrésszel, puhával. A kemény persze jobb. De egy kézzel unalmas a fűrészelés. A kétkezes puha fűrész egy kudarc. A kétkezes kemény fűrész természetesen a legjobb,f őleg amikor a forró penge belehasít a fába, és izzó szikrákat vet.
Én szeretem a fűrészemet és jóban rosszban kitartok mellette!

2008. július 15., kedd

Úton hazafelé...


Hát, az Út szó, az itt egy enyhe túlzást jelent. Ehhez a konstrukcióhoz a következő hozzávalók kellenek:
-Egy ideges Kopaszodó Úr,
-egy jámbor Csipike,
-egy Tarom,
-egy Malév,
-és 80.000 Ft.
Ha ezek a kellékek helyes arányban összekeverednek, 55 perc alatt Bukiból Pestre érsz. A légörvényeket és a repülőn felszolgált kaját leszámítva (ami finom volt, de kevés!!!) Kellemes utazás volt.
Amikor még 6 órával a repülés előtt otthonról Bukiba indultam (este 11 kor) még nem tudtam azt hogy két órával a repülés előtt, hajnali 3 órakor még Ploiesten kereket fogok cserélni. Ez önmagában nem nagy élmény, viszont mivel ennél a kocsinál nem cseréltem soha kereket, az éjjeli, sötétben lezajló kerékcsere egy 90 perces vállalkozás volt. 2,5 tonnás kocsi, 30 kilós a kerék és 8 lyuk van rajta. Néha még egy is sok.
Természetesen a hotelbe sem tudtam bejelentkezni, mivel reggel 7 óra volt,és csak 2 óra után lehet arra a napra bejelentkezni. Irány az iroda, ahol örömömre egyenesen ügyfélhez kellett mennünk. A kedves ügyfél nagyon spórolós kedvében volt, mivel még kávéval sem kínált meg,.
Hogy ne aludjak el, próbáltam okosan hozzászólni a beszélgetéshez...Ez nem volt nehéz mivel egy változás kezelő folyamatot kellett optimizálni...
Este 6 óra van. Hotelszoba. Se internet, se hűtőszekrény, se csajok. Viszont 75 euróba kerül ez valakinek. És nem nekem..A kopaszodó Úr, akit mindenki becéz.
Mindenért ő fizet.

2008. július 12., szombat

Somlyói Facsemete


Csipike kiment Somlyóra íjazni. Természetesen vitte magával a kis íjacskáját, 5 vesszőt, egy üvegecske somlyói vizet, 1 használt PZS-t, egy megrágott rágcsit, egy régi OMV számlát és egy cérnát.
Az íjazás sok bajjal jár: Az egyik buta nyílvessző, miután a felhőcskével puszilózott, nem akart visszaesni a földre, ő úgy döntött, hogy inkább
a fa tetején marad, belefúródva egy fenyőfa ágában. Csippecske egykettőre felmászott a Fenyőfára és lehozta a buta nyílvesszőt, még a szandálja sem szakadt el ebben, műveletben. Értelemszerűen a második rakoncátlan nyílvessző is úgy döntött, hogy a harcot feladja és kettétörött. Erősebbel a láncnál a kard és a fánál a kő. Viszont az idő nagy részét Csipike azzal töltötte, hogy a félméteres fűben a nyílvesszőket keresse.
Jött a pihenő. Egy árnyékos hely és egy korty hideg somlyói borvíz elég, ahhoz hogy a fáradt íjász kipihenje a fáradalmait. A kedvenc Facsemetéje is ott volt, akinek az árnyékát annyira szerette. Csipike gondosan metszette a facsemetéjét, gondozta és mindennap énekelt neki, hogy nőjön nagyra és hogy e örökre gyönyörködhessen benne.
De mindezek dacára vadhajtások jelentek meg a Facsemetén. És nem akármilyenek, hanem alanyi faj specifikus vadhajtások, minden ilyen típusú Facsemetének van ilyen hajtása. Csipike ügyesen kezébe vette a bicskáját, hogy a vadhajtást kivágja. De a hajtás annyira össze volt nőve a fa törzsével, hogy már nem lehetett kivágni. Csipike szomorúan fogta az íjacskáját és tovább állt.
Egy Nyárfa talán alkalmasabb, a Facsemeték gonoszak!

2008. július 11., péntek

Nem csak a Zuzmóké a világ!




Kicsi Zuzmó természetesen Zuzmiában lakott, az óriásnagy Z alakú házikóban!
Reggel, Zuzmó felébredt, fogat mosott, megrágta a rágcsiját és elment Meseországba munkiba. Amikor beért, leült a számítógép elé ügyeskedni. Először is a Yahoo Messengert kapcsolta be, hogy a sok barátjával tarthassa a kapcsolatot. Ezek után az Outlookra került sor, hogy a sok levelecskét is elolvashassa. Miután elolvasta a sok buta levelet, a fontosabb levelekre összpontosította a figyelmét. Természetesen mindegyikre külön-külön válaszolt.
De Meseországban nem csak ügyes Zuzmók és Csipikék laktak, hanem ott lakott még Kukucsi is, a Gonosz Törpék, Buta Ostobák, Furfangos Kenguruk és más jelentéktelen Kuzsik. Meseország Királya pedig egy kopaszodó Úr, akit mindenki becéz!
S egy szép nyári délután, amikor a még a madarak se csicseregtek a nagy hőség miatt, jött a Király, színe elé rendelte Zuzmót s bölcs tekintettel kérdőre vonta! „Oda, ahol a lombzenére táncot lejt a hold, miért nem épült fel a semmiből egy ékes palota? Meg súgták nekem a Buta Ostobák, hogy te neki sem fogtál az építkezésnek!’
„Uram, parancsod büszke volt és szigorú, viszont felhős volt az ég, nem találtam meg a Felséged által kijelölt helyet” felele Zuzmó
„Akkor közöttünk mindennek vége! Száműzlek Tápiába! ”
És lőn

2008. július 7., hétfő

A Gonosz Ostoba és a welsziek


Kopasz Király, magyar király,
gépel fakó laptopján:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér,
A Tanácsadó Tartomány!

Van-e ott szerződés, és a lehetőség jó?
Használt-e a a lobbizás, Tenderekről mi a szó?!

S a nép, az istenadta nép ,Ha oly boldog-e rajt?
Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt?

"Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja a Pince!
Mail szervere, hálózatot, mind ide van hintve!

"Ablakot tetess, duplát! S riasztót!
mert jön az Ostoba, s elviszi az elosztót!" mondá a Táltos

Kopasz Király, magyar király, gépel fakó laptopján:
Körötte csend amerre ment, És semmi beruházás!

Konzorcium a vár neve, Hol aznap este szállt;
Gonosz Törpe a vár ura, ki Vendégli a királyt.

"Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti tanácsos ebek! Hát ne éljen a Király?"

Gonosz Törpét kedvelte,mindenki mást ignorált
a többi rendes tanácsos, csak némán ellenált

"Öltönyös urak, hitvány ebek! Ne éljen a a Vezér?
Hol van, ki minőségbiztosítsa doksijaim -Elő egy tanácsost ezért!"

Egymásra néz a sok tanácsos, a nyakkendős Urak ;
Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag

Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik.
Ajtó megől fehér galamb, merész tanácsos emelkedik

"Ajánlat nem csörög, a Cég hörög, Az Üzlet vértóba száll,
Vérszagra gyűl a sok Vetélytárs: Te tetted ezt, király!

Ignoráltad szolgáid érveit ,Halomba, mint kereszt,
Semmi munkakedvvelé tallóz aki él: Király, te tetted ezt!"

"Rugjátok ki! igen kemény!" -Parancsol a kopasz Király
-Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju barát.

"Ah! lágyan kél az esti szél a Pesti -öböl felé;
Unott tanácsosok siralma, félredobottak Panasza nyög belé.

Ne szülj businesst te képtelen Ne szivasd ügyfelünk
Gonosz Törpével az élen ne fordulj ellenünk! "

S int a Király. S elérte még az előzőt
Elbocsájtottak halmaza egyre erősödött.

De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik;
A kollega magára vall, Ez ige hallatik:

"Elhullt csatában a derék -No halld meg kopasz Király!
ki téged kompetensnek nyitlvání, Nem él oly Tanácsos ideát!

Betőrés után, laptopok nélkül
senki e csapatban, munkában nem mélyül!

Kopasz Király, magyar király, gépel fakó laptopján:
romokban hever a Business, ég a Tanácsadó tartomány.

De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át
Tizenhárom énekli hangosan A Tanácsadók dalát

2008. július 5., szombat

MP forever!


Vannak őrült pillanatok, őrült percek.
És vannak a Mindennapok!
Mi is kell a tökéletes élethez?
Ház, munkahely, kocsi, egészség. Barátok, élettárs, jó szex.
Sajnos ez nem mindenkire érvényes.
Kell az a bizonyos MP is ide, the fifth element, az a bizonyos valami. Aki egyszer MP függő lett, egy életre az marad.
Sem vele, sem nélküle nem fog tudni meglenni.
EMPI, Gyere vissza!!!

2008. július 3., csütörtök

Bukaresti Metró és a Kínai fal


A reggeli (10 órai) ébredésemet csak egy dolog árnyékolta be: nem maradt időm a hűtőszekrényben bujkáló oriásnagy dinnyét megkóstolnom. Bánatomban felhúztam a zsír új fekete cipőmet, amit 2 hete vásároltam, zsebrevágtam a szendvicses szatyromat és a szerelem dalára elindultam.

Az aluljáróban a szokásos délelőtti hangulat fogadott: hamvas arcú utasok, legtöbbjük füldugasszal a fülükben, mp3 lejátszók, mobiltelefonok, egy-két újságot olvasó polgár, sőt még egynéhány könyvet olvasó fiatal értelmiségit is észrevehettem. Egy mobiltelefon csengése hasított a fullasztó metró zajos csendjébe. Egy hang beleszólt: Halló. Eddig semmi rendkívüli, viszont amikor elkezdett Kanton vagy Mandarinul hadarni, erre 3 unott bukaresti polgár is felkapta a fejét. Egy idős hölgy a meg is fordult a fiatal kínai lány felé, és a tekintetével mintha kérdőre is vonta volna, hogy miért beszél egy olyan nyelven, amit ő, idős hölgy nem ért. Természetesen a telefonom után nyúltam és felhívtam egy kedves barátomat, és még erőteljesebb hangon, mégsem hangosan, beszélni kezdtem a telefonba, miközben az idős hölgyet figyeltem. Mivel az én anyanyelvem sem volt ismert számára, felém is odafordult, és a szemembe nézett, akarata ellenére. Egy zavart mosoly, szünet és meg is fordult.
A xenofóbia, az idegenektől való iszony egy komoly fegyver lehet, ügyes kezekben. De azért a kínaitól félni? Alig vannak egypáran…

2008. július 2., szerda

Home Csík Home

Hargitai Fenyveserdő aljába,
Oda van a Tudor negyed csinálva!

Mi a hasonlóság Kim Ir Sen, Mao Tsetung, Enver Hodzsa és Ghorghe Gherghiu Dej között?Egyik sem volt közülük Székely!Ez még önmagában nem vétek, talán csak egy hiányosság, viszont volt egy másik közös vonásuk: A rögeszmés, céltudatosan kitartó iparosítás, és az ezt követő káoszos urbanizáció. És ezt a városfejlesztést nem hangulatos lakóházakkal hajtották végre, Natura lakóparkokat sem építettek. Szürke beton tömbházak, kommunista panellakások nőttek ki a földből, a lebontott házak helyébe. Zöldmezős Urbanizáció is volt, ahol a semmiből nőtt ki egy teljes "Város" lásd Victoria várost (Brassó megye).
A Flamandok is építettek "Blokkokat".Amikor a 83 négyzetméteres kétszobás panellakásból kilépek, a tiszta , gondozott parkon átsétálok, kiérek a frissen felmosott, felsepert utcára és felülök a piros buszra, és a széles utcákat bámulom, az ablakon keresztül. Ez a negyed 30 éve épült. Flamandok építették, flamandoknak.
Ceausescu is építetett Blokkokat.Amikor a Bukaresti "Militari" negyedben, az 53 négyzetméteres (csúcskomfortnak minősített) kétszobás lakásból lemegy az ember, a zsúfolt parkolóban két elvtárs éppen a parkoló hely miatt civakodik. Ezt ugye figyelmen kívül hagyja az ember, mivel a füstös szennyezett levegő és az utca szaga más gondolatokra tereli az embert. Felül az ember a rozsdás buszra, és az embertömegben próbál levegőhöz jutni, miközben a szennyes, gödrös utcákat bámulja.
Mi építettük. Magunknak.!

2008. július 1., kedd

16 Amper, Barna sör, és a Gonosz Törpe






Meseország Királya egy kopaszodó Úr, kit mindenki becéz. De, tegnap, a Király nem vala alattvalói között, amikor a szomorú esemény bekövetkeze. Meseországa egyszer, egy szép nyári hajnalon áram nélkül marada. Kisült a vetés, kigyúlt a város, kicsordult a nap lángos özöne! (József Attila)
És a Nép, az Istenadta Nép, olya boldogtalan volt a 35 fokos melegben, hűtőszekrény sem volt, a lég kondi sem működött. És fohászkodott a Nép: „Múúúúkodj, múúúkodj". Villany nélkül fabatkát sem ér az élet. Viszont nem működtek a számítógépek, sem, ami természetesen kárpótolta a többi kellemetlenséget.
A dilemma megszűnt, annak dacára, hogy a kedves Áramszolgáltató elvtársak azt nyilatkozták, hogy az első emeleti a falban van megszakadva a szál, és hogy egy komoly műszaki beavatkozásra lesz szükség. Persze hogy a földszinten volt a hiba és egy huzallal és 2 új biztosítékkal oldódott meg a feszült kérdést, áramszolgáltató elvtársak nélkül. Mesország újból múúúkodik.
És a jó öreg székely hagyomány szellemében, barna sörrel locsoltuk meg a zsír új biztisítékot, miközben a Gonosz Törpe legújabb kalandjain szórakoztunk késő estig.
Most már ma van, és egy kalcium és egy magnéziumos bizsergő tabletta elfogyasztása után, már nem is fáj a fejem annyira.
Éljen az Villamosítás! Éljenek a Víz és Hőerőművek!
Búúúúú maghasadás!