Hol volt, hol nem volt, Moldván erről Erdélyen túl, volt egyszer egy gyönyörű erdős, hegyektől bekerített vidék. Bukow tábornok nevét is viselte, szlávosítva Bukovina .
1776 tól a Birodalomhoz tartozott. Az osztrák sógorok nagyon komolyan gondolták a
1776 tól a Birodalomhoz tartozott. Az osztrák sógorok nagyon komolyan gondolták a
gyarmatosítást, ezért az ott élő orosz , ukrán, és más gyanús ungabunga lakosságra ráuszítottak párezer osztrák telepest.Természetesen mi, székelyek is kivettük a részünket ebben a gyarmatosításban, 1764-1787 között pár száz ( főleg Felcsíki) székely is letelepedett ezen a vidéken, kicsi fegyelmezvén a bennszülötteket. A Madéfalvi veszedelem következtében, Gróf Hadik András 5 székely falút alapított Bukovinában. Fogadjisten, Istensegits, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva..
A bukovinai székelyek 100 évig élvezték az ukrán vendégszeretetet, így hát esmént elcsángáltak, manapság alig lehet Magyar szót hallani ezeken, a vidékeken..A Bukovinai székelyek a következő vidékekre telepedtek
· 1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe telepítettek mintegy 4 000 embert.
· Ugyanebben az évben az Arad vármegyei Gyorokra,
· 1888–1892 között és 1910-ben Dévára,
· 1892-ben Vajdahunyadra,
· 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Kolozs vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vármegye),
· 1905-ben Marosludasra (Szolnok-Doboka vármegye),
· 1910-ben a Hunyad vármegyei Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra még további 2 500–3 000 telepes költözött.
Mivel elég unalmas a munkanélküli sorsa, főleg állásinterjúkról és unalmas mindennapokról szól, eljöttnek éreztem a Bukovinai körút pillanatát, hallám mi is történik a Kárpátmedencénken kívül, van-e civilizáció, értelmes élőlények laknak-e túl a Havasokon. A „Homo moldavicus” és a „Homo bucovinensis” népességről sokat olvastam eddig, izgatottam néztem az új kaland elé.
4 megjegyzés:
Van pár tévedés a cikkben:
Bukovina nem Bukow tábornok nevét viselte, már őelőtte is így hívták. A szláv szó erdős területet jelent.
Az osztrák telepeseket nem ráuszították az ungabungákra, hanem miután a Török Birodalom átengedte a területet az osztrákoknak,az elnéptelenedett területeket benépesítette mindenféle nemzettel: ruszinokkal, románokkal, németekkel, zsidókkal, és többek között az akkor ideiglenesen Moldvában tartózkodó székelyekkel, na és persze Magyarországról elszármazottakkal. Az 1964-1987 valószínűleg elírás, mivel a betelepítés az 1700-as évek végén zajlott. A bennszülötteket egyébként nem fegyelmezték, az öt magyar falu színtiszta magyar volt, saját alapítású, nem élt ott korábban senki. A környékbeli településeken élő nemzetiségekkel példásan jó kapcsolatot tartottak fenn, amelyről nagyanyám is sokat mesélt...
Bukovinában azért nem élnek már székelyek, mert mind átköltöztették őket a II. világháború idején a Délvidékre, majd miután a szerbek elüldözték onnan őket, Magyarországon telepedtek le, ma is erős népcsoportot alkotva, megőrizve hagyományaikat. Bukovinát nagyon szerették az ott élő magyarok, de el kellett onnan jönniük, részben megélhetési gondjaik, túlnépesedés miatt, részben pedig politikai okokból...
Kedves Solarmoon,
Először is megszeretném köszönni érdeklődésedet a bloggom vagy inkább a téma iránt.
észrevételeid részben jogosak, amit már ki is javítottam.
Mindenekelőtt szóvá szeretném tenni hogy Galicia, Bukovina, Ostpreussen stb mindig is 'barbár' provinciáknak számítottak, alacsony gazdasági vagy politikai fontossággal rendelkeztek.Pontosan az ungabunga szláv barbárok miatt.
Az osztrák-székely behatás igenis egy haladást jelentett a vidék számára, most sem lenne telekkönyvezve Ukrajna ha nem lettek volna az Osztrák sógorok.
1. Az év tényleg 18.ik századra vonatkozott, Madéfalva után menekültek ki Bukovinába.
2. Bukow tábornok: A Bukovina név használata 1775 óta lett 'intézményesítve' nagyon jól ismerem a szláv származást, beszélek is másfél szláv nyelvet, mi több az egyetemen még protoszláv nyelveket is tanultam, (sztaroszlovenski jezike)
Nem okvetlenül erdőt jelent szlávul hanem Bükkfát jelent. бук [buk]. Románul Tara fagilor. A hangsúly itt azon volt hogy Bukow nevét is viseli.
3. Engedd meg hogy megcáfoljam a második világháborús átköltöztetési elméletedet, A nagyapám született Bukovinai székely volt, az átköltöztetés nagyrészt 1907-1912 között történt, részben Bácskába, részben Hunyad megyébe (Déva, Csernakeresztúr stb). A nagyapám például Andrásfalván született. Született Vajdahunyadiként aránylag sokat foglalkoztam a témával, olyan szinten hogy a család csíki maradványait is felkutattam.
Az öt falú nem volt soha tiszta magyar, az én családomban is vannak Schmidt, Kassler és Nistor nevű felmenők, ezentúl a vidék monográfiájában is fel vannak tüntetve a felső Ausztriából telepített emberkék, a rutén parasztok és a zsidó kereskedők. Az etnikai közeg, minden jel szerint nagyon vegyes volt.
Amúgy levan írva a téma, a Hunyad megyei magyarság beolvadt, vegyes házasságok, román iskola, román sajtó, gyermekkoromban egy szín magyar falúból 75% a fiataloknak románnal házasodott, demográfiailag tiszta a gyermekek sorsa...Ezzel kéne a tápos pesti foglalkozzon, azzal hoyg apad a magyarság.
minden jót, várom további észrevételeidet más cikkek kapcsán is.
tisztelettel
Csipike
Ha megengeditek hogy egy pár észrevételt tegyek mivel része vagyok a Bukovinai néprajzi tábornak és e téma kutatoja. A javitások jók, viszont a kirajzásoknál anyit adnák hezza hogy a végkirajzás 1940-41-ben történt Bácskai főlleg tanyákba azaz "Dobrovoljacok" Szerb önkéntesek házába telepiteték őket. Ahonan 1945. Oktoberében napok (órák) allat el kellet hagyni a házaikat s előbb Zala megyébe indultak s némi bolyongás után főleg Tolna megyébe Bonyhád kornyékére a Völgységbe telepedtek és vannak máma is. Az 1883 Al-dunai telepités Bánátba lett telepitve mégpedig három faluban: Hertelendyfalva,Sándoregyháza és Székelykeve ahol máma is élnek a nevezetes Al-dunai székelyek.Utána lehet beszélni 1910-es kirajzásról Déva és Vajdahunyadra.Ami eltartot mert vótak némi ingázások Déva és az al-dunai falvak közöt. Ami a többi vándorlásokat illeti mindegyik pontos viszon viszonylag kevesebb család költözöt el. Ugyan ugy lehet beszélni arról is hogy nem csak 5 falú vót de a többiről kevésbé tudunk mert ott kevesebb Székely lakott(de vannak leirások). És igen az mellet hogy románok,ukránok,zsidok,németek,ruténok,stb. éltek a környéken és néhányan a falvakban is. Azt kell tudni hogy az egyik fő foglalkozásik az vót hogy kerti veteményeket és kézimunkát árultak főleg Radoczon amit vasut vágott át igy nem csak az emlitett nemzetek keveretek a Székelyekel hanem sok más is. Elnézést a helyesirásért al-dunai vagyok és nem vót mindig magyar iskola. És köszönöm a lehetőségett és örülök hogy vannak még érdeklődők e témában. Isten áldja meg kenteket!
Földi István: mádéfalvától a dunántúlig könyve hadikfalva és környéke lákosairól ír családonként ki hova lett betelepítve , bácskából
Megjegyzés küldése