Csiribiri csirió.
Tegnap esett az eső, azután kisütött a kerek napocska..
Ujból itt... ez a város...ridegsége rég megoszlott s mindennapok rutinjában. Alteritása (mássága) már az enyém.
Minden olyan csendes, nyugalmas.
Emberek tömege nyüzsög a reggel hektikus színterén. Egyesek mosolyognak. Kettesek nem mosolyognak. hihihi.
Sebaj.
Süt a nap. A 'Victoriei' (olyan mint a Váczi utca, csak csúnyább) sugárútra tekintő irodánk ablakán keresztül látom a felhővonulatokat. Olyan kékek.
Vajon miért kékek a felhők?
Mi van akkor ah nincs is színük a felhőknek és csak mi alakítunk ki az agyunkban konvenciókat, szabályokat és szabványokat, amelyek szerint minden tárgynak, minden entitást tulajdonságokkal (attribútumokkal) ruházunk fel?
Pl azt mondjuk hogy 'fel' megyünk. az miért pont 'fel' és nem 'gyegyő'.
Vagy ugyanakkor, feltaláltuk az 'idő' fogalmat. Mire volt ez jó? Hogy tudatosabbak legyünk arról hogy milyen hamar rohan el az élet mellettünk? Vagy azért kellett a naptárakat feltaláljuk hogy jobban érezzük a kudarcainkra nehezedő 'idő' nyomást, vagy csak azért hogy legyen okunk sietni...
Nem.
az 'idő' fogalma azért jelent meg az emberi társadalom tudatában, mert az eseményeket korrelálni, (összekötni) kellett. Nem létezett semmilyen függőség az események között, csak az esemény szereplői.
De most, már 2 dimenziója volt az eseménynek: Az esemény és az idő.
Miért vonulnak a felhők néha gyorsabban mint máskor?
miért szebb a mai napkelte a tegnapi napnyugtánál.?
ma szépek az emberek és vidámak.
Vajon hány zsák cukorrépából lehetne egy cukorvatta blokkot építeni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése