Szellemi maszturbáció avagy hallám működik-e?

1999, Dolj megye, Olténia.
Temető. Nehéz füst és égett szag. Egy rikácsoló, érdes  hang töri meg a csendet. Érthetetlen szavak, csak egy nevet lehet érteni. Egyetlen fákja lángja büdösítette a temető már így is poshadt dohos levegőjét. Egy rongyos alak állt a sír mellett, egy Szörnyeteg. Egy tyúkot tartott a kezében, a torkából még csirázott a meleg vér. Kezeit iszapos-véres maszlag borította.
Abbahagyta a rikácsolást. Egy fésüt vett elő, a fésüben még pár  hajszál maradványai voltak. Érthetetlen mormogás közepette, kivette a hajszálakat, felmarkolt egy tenyérni földet, a tyúk vérével összevegyítette és a hajszálakat ebbe a masszába keverte. Egy gólyot gyúrt,ezt egy zsebkendőbe helyezte és ásni kezdett.

A sírt nem diszíti kereszt, azt mesélték a falúban hogy itt egy fiatal lány nyugszik. elvette a saját életét, ezért pap nem temethette el, keresztfát nem helyeztek a sírjára.
Egy kis gödröt kapart ki, ebbe belehelyezte a sárba gyúrt hajszálakat, köpött egyet és betemette.
Újból rikácsolni kezdett.Véres vattát tartott a kezében. A rászáradt vér már rég meg volt alvadva, a vatta is megvolt már sárgulva.
Mintha egy másik nevet visított volna...Talán az áldozatét.. A véres vattát a fákja lángjába dobta, és nem  hagyta abba a ricsajt, míg a tűz megnem emésztette.
A Szörnyeteg összerogyott. Két keyével a földet markolta és örjöngve bocsánatért esedezett, mint aki egy garázda tettet hajtott végre.
A falú. Elégge elszigetelt fekvésű, kb 80 lélek lakik manapság ott, elhagyatott házak, egyszerű emberek,roppant szegénység. Sok babona, többszázéves szokások, jellegzetes törökös-délszláv népviselet,  egy néprajzi Eldoradó.
Az átok. Bioenergia, negativ energiahullámok, rossz Kharma, irányított theta hullámok, amelyek közvetlenünl a Tudatra hatnak. De ezt a Szörnyeteg nem tudhatja...csak amit az annyától tanult, és amit látott.Nem lakott a falúban, az emberek kerülték, irtóztak tőle,ahhoz hogy a néprajzos megtalálja, megkellett vesztegetnie a kocsmárost.
A pálinka hatására feloldódik a falúbeliek nyelve. Történetek százai, elbeszélések hosszú listája ecsetelte a Szörnyeteg cselekedeteit. Belgiumból és Spanyolországból  is voltak már látogatói.
Átkok, Hókuszpókuszok, nyifnyáf hiszti.
Viszont amikor látható  magyarázat nélkül egy tökéletes kapcsolat hirtelen tönkremegy, amikor egy virágzó üzlet a csőd szélére jut, amikor egy egészséges ember egzre betegebb ls betegebb lesz elgondolkoztat, hogy nincs-e egy magasabbrendű, számonkra érthetetlen okozata ezeknek a tényeknek.
Nincsennek átkok, csak  hiszékeny emberek...És vannak véletlenek, amikor a kudarc egybeesik az átok pillanatával. Vagy mégis léteznek?
Vannak olyan helyzetek, amikor véglegesnek tünő döntéseket hozunk. Amikor beteg vagy és első ízben segítséget kinálnak fel, habár nem vagy rászorulva, mégis elfogadod. Egy büszkeségi roham kapcsán pedig elutasítod, az ugyanattól az embertől érkező segitséget.Miért is? Mert a múltban megbántottátok egymást? Mert az az érzésed hogy van valaki más? Betegség és magány, fruszrráció és tehetetlenség...és ez csak a kezdet.
A nagyváros átka néha hazakisér.
Viszont az otthonod átka mindig elkisér, bárhová is mész.

A reggeli merevedésről és a Heisenberg-féle határozatlansági reláció.

Reggel van. A riaszttóként beállított telefon még nem csörgött, viszont a gazdája már ébren van.
A hajdani 'Homo erectus', e nemes ősünk, ez a neves, közismert evoluciós egyén volt az első hummanoid lény, aki már két lábon, felállva járt. Erekciója volt.Viszont nem volt telefonja!
A homo sapiens sapiens,  már interneten böngészik. Már nincs akkora erekciója. Nem kell Mamutot vadásszon ahhoz hogy élelemhez jusson, nem kell átúsznia minden reggel a  jéghideg folyót, nem kell az erdőben gyümölcsöt gyüjtsön, nem kell barlangban meghúzodnia, már nem kell a szomszéd barlang lakóját megölje ahhoz hogy elvegye a nőjét.
Nem.  A modern férfi számára az élet már nem akkora kihívás. 8 óra irodamunka (vagy bányászmunka), a Madezit vagy Carefour árúházból bevásárol, kocsiba ül, hazamegy, a Mikróban megsüti magának a halat, bekapcsolja a TV-t és élőbe megnézi a Tsunamit vagy a New Yorki ikertornyok összeomlását.
Hol itt a kihívás? Már minden a feneke alatt van...
A homo erectus barlangban aludt, vadászott, harcolt, a túlélést kiharcolta magának, összhangban élt  a természettel.
A modern ember egyre kényelmesebb. A sportot kerüli (a többség), rájött arra hogy a nehéz munka is bajjal jár és a bajt kerülni kell, minél kényelmesebb legyen a lét, minél egyszerübb.

A lappföldi vadászok többszáz kilométeren keresztül kisérték a réncsordát, míg eltudtak ejteni egypár darabot, manapság a modern férfi a Mega Image üzletig is kocsval megy el (kb 700 méterre van).

Nade nem baj! A reggeli merevedés a fontos, míg ez minden reggel megvan, addig még élvezetes a vadászat is.
Talán az ösember vadászata manapság 8 órás munkát vagy álláskeresést jelent. És a régi törzsi klánharcok, háboruk pedig manapság kereskedelmi jellegúek lettek, már nem barlangokat, totemeket, statusz-szimbolumokat vagy tartományokat hodítunk meg, hanem piacokat, tözsdéket gazdasági befolyásra teszünk szert.
A 11 századbeli Keresztesháború manapság már devizaháborut jelent, a szurony és a kard helyét már a  Put- Call, Forward , Short-Long  és Futures tipusu tözsdés összecsapás vette át.
Amit középkorban egy kovécsinas a kovácsmestertől egy műhelyben tanulhatott, a 21ik században letölthető internetről, Youtube-on megtekinthető.
És az egésznek a hajtómúve pedig, természetesen, a reggeli merevedés!
Aki nem hiszi, annak nincsen!
PS. Az Y kromoszóma segít...

Let's twist again.

Sok mindent elfelejtettem...Elfelejtettem a Zorbát, elfelejtettem az idegen tájak örömét, már nem emlékszem az Alpok halk suhogására, a Kolostorok emléke is elmosódott már. Szomorú az a tény, hogy szinte minden, ami a múltban mindennapinak számított, az utóbbi egy évben kimaradt..Kimaradtak a bulik, kimaradtak az utazások, Az Angyalka sem jött el,a Karácsony egy zavaros ködfoszlány volt, a Szilveszter egy kudarc volt. Errare humanum est in perseverare dementis...Cicero dixit. Dixit, non facit, mondta, nem csinálta, mindenki ezt teszi.

Az idén nem volt Tavasz sem, nem volt Húsvét...A Nyár is kimaradt.Ürügyek százai, vékony, hitvány érvek...anyagi kifogások...Mi rosszabb vajon, az hogy egy év kimarad az életedből, vagy az amikor erre rádöbbensz?Mi rosszabb, az hogy egy időre feladtad azt ami számodra addig jó volt, annak reményében hogy még jobb lesz, vagy az amikor visszatérsz az előző állapothoz?A felszabadulás, a reggeli Brandenburgi Koncert, a régi ihlet visszatérése, a Blog, a vers, az életkedv. Mindennek van egy létezési ciklusa, a növényeknek, az állatoknak, a plutónium atomoknak.Az emberi léleknek is.Néha kiakad.

De újraindul...

Az ősz hosszú. Jön a tél. Bepótolom a kimaradást. Kiegyenlítem önmagammal a számlát.
Sajnos nem mindegy hogy önmagunknak hazudunk, a körülöttünk élőknek, vagy egyszerűen nem tudatosodik bennünk a saját magunk félrevezetése.

Ébresztő gyerekek, az életet nem elcseszni, csak egy van belőle és elég rövid is'''

.Nem idióta kompromisszumokat kötni, egy jobb, közös jövő nevében, nem megalázkodni, nem feladni a saját értékrendszerünket. Nem vagyunk megváltók, nem taposhatunk másnak a szellemi , lelki világába bakancsokkal, nem változtathatjuk más személyiségét.Fiuk, kutyából szalonna nem lesz.De szalonnából sem lesz kutya, ez így is érvényes.

Ami neked jó, az talán a másikat zavarja.Miért énekel Demis Roussos oroszul? megártott neki az Uzó...http://www.youtube.com/watch?v=W0kQ4B1PM3o

Őszi hangulat.

És vala a szó. Lön az akarat. Es war die Kraft...Az Istenek alkottak, teremtettek, ihlettek és megihlettek.Valóságot alkottak a káoszból, káosszá rombolták a Valoságot.

Olimposz, Asgaart, Valhalla...Az idők kezdete előtt léteztek már, önmagukat teremtették meg, azért hogy alkothassanak. A Világegyetem határain túl nem létezik semmi...csak a Kraft, az Alkotóerő.

Petőfi egy Teremtő volt. Élt és alkotott, szeretett és szerették.

A valóságtudata, az emberi lélekkel való empatizálási képessége, az emberi alteritás (Másság) megtestesítője, Ő volt az, aki egy egyszerü, mindennapi természeti folyamatot, testi-lelki-szellemi élményként tudott megélni, és kivetiteni.

Itt van az ősz, itt van ujra,

S szép, mint mindig, énnekem.

Tudja isten, hogy mi okból

Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,

Innen nézek szerteszét,

S hallgatom a fák lehulló

Levelének lágy neszét.

És valóban ősszel a föld

Csak elalszik, nem hal meg;

Szeméből is látszik, hogy csak

Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,

Csendesen levetkezett;

Majd felöltözik, ha virrad

Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,

Csak aludjál reggelig,

S álmodj olyakat, amikben

Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan

Lantomat megpenditem,

Altató dalod gyanánt zeng

Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,

Űlj itt addig szótlanúl,

Míg dalom, mint tó fölött aS

uttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra

Ajkadat szép lassan tedd,

Föl ne keltsük álmából a

Szendergő természetet.

Jóóóóó reggelt világ!

Csipike az erdőben lakott.
Már egy ideje egyedül lakott az óriás nagy bükkfában, ezért minden reggel kedve szerint hangos zenével kezdhette a napot, nem kellett attól tartania hogy valakit zavarna.
Egy ilyen reggel volt a mai reggel is. Amint felpattantak a kis acélszürke szemecskéi, eszébe jutott az előző este. Elpirult. Egy huncut mosoly vett erőt rajta.
Bekapcsolta a zenét. Az első Brandenburgi Koncert visszhangzó ütemeire tussolt. A testét elborító forróvíz, az illatos gőz, a dallam, mindez egy új lekiállapotot váltott ki.
Egy teher múlt el, egy gyötrő, belső küzdelem ért véget. Az utolsó hetek, hónapok nagyon megviselték.
Megkönnyebbülés. Tipetupa mosolyára, csengő hangjára gondolva kezdte a napot.
Vajon milyen lesz vele? Együtt fognak majd a réten ugrálni? Kézen fogva fognak-e friss forrásvizet meríteni? Jóbarátok lesznek vajon míg meg nem halnak? Tipetupa fogja-e szeretni?
Az utolsó találkozásukat felidézve, Csipike kilépett a zuhany alól, felöltözött, elevetté a bűvös csodatelefonját és titkos sms-t írt.
Kilépett az utcára. Homályos, beesett arcú emberek tömege borította el a város utcáit. Mindenki sietett. Csipike mindenkivel megakart osztani a boldogságát. Vidáman sétált végig az utcán.
Egy új napocska!
És mi ha esik az eső? Semmiiiiii!
Lesz majd napsütés is!
Az élet a legszebb dolog a világon. Éljünk hát!

Barlangban.

Az emberi civilizáció hajnalán, egy hűvös éjszakában, Altamira barlangjában két elmosott árnyék ingadozott. Halvány tűz cserszegett, egy farönk parázslott. Talán egy villám ütött belé és ettől gyúlt ki...
A barlangban két lény mozgolódott. Talán emberek lehetnek, talán állatok, szürke árnyaknak látszottak. A tűz mellett kucorogtak és melegedtek.Nem kommunikáltak, mozdulataik mintha ösztönszerűek lettek volna, akaratlanul közeledtek egymáshoz és ugyanakkor a meleg felé húzódtak. Egy hatalmas bőrdarab volt a vánkosuk, nyilván egy állatot ejtettek el és ennek a bőrét használták. A parázs kialudt,a kisebbik árnyéklény megszeppenve bújt a társához, szinte oltalmat keresve. Szemeik élénken villogtak a jeges sötétben.
A barlang kihűlt. Az éjszaka hosszú volt és fagyos. A Nagy Lény magához ölelte a Kicsit, egy fölényes pillantást vetett rá és betakarta. A Kicsi hálásan pislogott, biztonságban, melegben volt.Vele már semmi rossz nem történhet...
És jött a hajnal. Vöröslött a láthatár. Két nap virított egyszerre a bolygóra. A távolban egy vulkán okádta a tüzet. A föld magva dübörgött. Tektonikus tevékenység közepette, egy hegy jelent meg a láthatáron.
Egy bolygó születik. Pillanatok alatt tűntek el hegyek, dombok, erdők, felhők, és helyettük újak jelentek meg. A Bolygó élt, minden pórusa lélegzett, vulkánok, földrengések árvizek.
Felébredtek a Lények. Éhesek voltak, szomjasok.
Kimentek a barlangból, vizet és eledelt keresni. Forró láva, száraz magma halmazok között forrásra akadtak. Egy magaslaton egy erdőt pillantottak meg. Egy oázis, amit nem érintett sem a vulkánkitörés, sem a magmavihar.Odasiettek.
Gyümölcsöket, rügyeket, forrásvizet. Mindent együtt gyűjtöttek be, együtt fogyasztottak el.
Este, friss, még kénszagú vulkánkő mellett melegedtek. Egymást ringatták álomba.
Hetekig, hónapokig éltek ily módon.
Piros Kavicsot hozott a kicsinek...körmeivel csiszolta meg, és este, a nyaka köré fűzte. A Kicsi boldog volt...
Idővel, a Nagy Lény egyre kedvtelenebb lett. Fokozatosan, önmagát keresve, eltávolodott a társától...
A Kicsi egy ideje egyedül járt ki vízért és élelemért. A nagy egész nap festett. A barlangfalakat mindenféle mintával, állati formával és démoni lényekkel töltötte meg. Amikor a Kicsi hazatért, a Nagy nyugtalan lett...Megmagyarázhatatlan állapot érte utol. Már a társa jelenléte is zavarta... De a Kicsi mindig visszaért a Barlangba.
A Kicsi szemében már nem volt ott a csillogás. Egy állandó könnycsepp vette helyét a hajdani mosolynak.
A hideg, a hasító éjszakai jeges pára még mindig arra kényszerítette őket hogy egy vánkoson osztozzanak és éjjelre egymás melegét keressék, a Barlangban.
Jártában, keltében a Kicsi új barlangot talált. És elment. A Nagy, rendkívüli állapotban kereste...Egyedül voltak e elhagyatott tájon, egymás melege által élték mindketten túl e zord természetet.
Megtalálta a Kicsit. Pislákoló parázs mellett ült, egyedül, szemei már nem csillogtak a könnytől. A Nagy odaakart sietni, hogy betakarja, hogy vizet vigyen neki...de a Kicsinek megvolt mindene...Hogyan lehetséges ez, hiszen eddig mindent együtt alkottak?
A Nagy távolról leste a Kicsi barlangja bejáratát...Vacillált, tépődött, rágódott...Menjen oda, hiszen megvan mindene, már nincsen szüksége rá...
De hiszen csak ők ketten vannak ezen az átkozott szigeten, mindenhol veszélyek leskelődnek, vulkánok, vadállatok...muszáj megvédenie a Kicsit.
És elindult a Kicsi Barlangja felé.
Gyors, nesztelen léptekkel közeledett, hiszen elveszítette és most újra megtalálta.
a Barlang előtt megtorpant. Halk nevetés hangzott fel a barlangból...A Kicsi mellett egy Másik Nagy Lény ült, és együtt játszadoztak a kezeik árnyékával, a falon.
Mással ment már vízért. Más hozta neki a piros kavicsot.
Már nem voltak egyedül a szigeten.

Ardea Alba avagy a Nagy Kócsag visszatér.

Március.
A Nagy Kócsagok serege hazatért. Nehéz tél volt és hatalmas távolság ál mögöttük. A földközi tenger langyos szellő emlékét már csak hűvös, nedves Tisza menti levegő helyettesíti. Itthoni tavasz, rügyek, szirmok milliói borítják a tájat. Ébredezik a természet.
Ander volt a sereg egyetlen pár nélküli Kócsag hím. Hatalmas, díszes szürkés-fehér tollait megborzolva közeledett a ricsajgo mátkák felé. Az egyik Kócsagmátka felfigyelt Ander határozott, büszke kelletésére. Tollai megfeszültek, megnyúltak. Egymás körül szedetve , érdes hangon kelepeltek. Ismerkedtek.
Hirtelen ismerős, sajátos ricsaj hasított Ander fejébe. Megdermedt. A szive egyre gyorsabban pumpálta a vért, a csőre tűzpiros lett, a szemei villogni kezdtek.
Felszállt, és mámoros állapotában hátranyújtotta a lábait, a nyakát S alakban hátragörbítette és lassú, nehézkes szárnycsapásokkal elindult a ricsaj irányába.
Régi párja várta ott, büszkén és kihívón. Új fészket rakott magának. Habár új párja nem volt még, a fészekről Ander megtudta állapítani hogy Helénnek segítsége volt a fészek építésénél, nem építette egyedül.
Miért (nem) monogám az ember? Miért udvaroltatunk? Miért jó az nekünk, ha sokan körülrajonganak és mi Istent játszva válogatunk, játszunk és kacérkodunk?
Miért kell mindig az a játékszer, amivel más játszik?

Úrnak, bolondnak születni kell, paraszt nő mint a fű.

A világ tele van Pávákkal, Kacsákkal és Csirkékkel.

Párhuzamos mozgólépcsőkön közlekednek, egymás mellet. Mennek felfelé. vagy lefelé.

Néha, egy-egy megtébolyodott csirke átugrik a Kacsás sávba. A többi Kacsa szkeptikusan fogadja, ignorálja vagy lerugja a sávról. Egy egy tehetségesebb Csirke egy kacsa pártfogóra akad, és túléli a Kacsák között. A harmadik kategória pedig a párosodás. Valamilyen társadalmi anomália által, egy Kacsa egybekel egy Csirkével...És együtt élnek a Kacsák mozgólépcsőjén.

De ha szakítanak, visszamegy a Csirke a többi Tyúk és kakas közé? Persze hogy nem, ha már megkóstolta a státuszt, a sznobizmusa, a nagyravágyása nem engedi vissza...Keres más Kacsát magának, megpróbálja egyedül...dacból, büszkeségből, még azért sem megy vissza behúzott farokkal a többi csirke kőzé. Kacsa akar lenni. De Csirke marad örökre. Amit belénk neveltek, az vagyunk. Amit otthon láttunk, azt csináljuk, előbb vagy utóbb. Akármennyire is álcázzuk, csiszoljuk, próbálunk nemesíteni magunkon.

Akinek gyermekkorában a pityókás vajling esett a fejébe miközben Lagzi Lajcsit hallgatott valószínű hogy nem fogja ugyanazt a pályát választani mint az a gyermek akinek egy Idegen Szavak szótára vagy egy Franklin lexikon esett a fejébe...

És az sem mind1 hogy vasárnap színházba, operába megy-e vagy kiül a kapu elé kártyázni.

Nade vannak művelt operarajongó sorozatgyilkosok is, az iskola és a nagyváros még nem garancia arra hogy a gyermek Csirke, Kacsa vagy Páva lesz.

A legfontosabb az amit otthonról kap, amit otthon lát.

Amikor apuka részegen püföli anyukat, amikor félárva vagy, amikor egyik szülőd lebetegedik és te gyermekként elsorvadni látod édesapádat és el is temeted, ilyenkor a szinapszisok az agyadban egy bizonyos neurális mátrixot alakítanak ki.

Amikor gyermekként gyenge családi modellben van részed, felnőttként nagyon nehéz alkalmazkodnod.

Vacak szülei értelmiségiek. Magánórákra küldik, minden könyvet, minden tudásforrást biztosítanak neki. Táborokba küldik, számítógépet vesznek neki.

Perecz szülei is értelmiségiek. Ők is megadnak mindent a gyermeknek.

40 év múlva:

Egy nyirkos, penészes pincelakás..Vacak már a második házasság után van, albérletben lakik, a családi vagyont rég elvitte a kaszinó, ami pedig megmaradt, azt elvitte az első felesége kártérítés -képpen... Olcsó pálinka szagát lehet érezni.

Ez a sápadt, beesett arcú, rongyos reszkető ember valamikor egy hatalmas gyár igazgatója volt...A legjobb éttermekbe járt, a leg exkluzívabb klubok tagja volt valaha...az első Tritonium meghajtású autó a városból az övé volt...

Perec egy borotvával játszott. Kortyolt még egyet a pálinkából és elkezdte az ingujját feltűrni...

Perec kaszál...megvan izzadva, egyszerű öltözetében csak egy 48 éves férfit látunk...miért kaszál ilyen sokat? Napszámos? Kell a pénz neki...nyugdíjas...nem elég a nyugdíj, családja van, talán unokák is...

Perec leteszi a kaszát, megtörli hallantékat, elővesz egy egyszerű üveget és lassan vizet kortyol.

Forrásvíz...miért nem iszik sört? vagy egy hideg üdítőt? Biztos spórol, nem akarja azt a kevés napszámot amit kaszálásból keres erre is költeni. Egyszerű fehér papírba csomagolt szendvicset eszik. Vajas kenyér...sem hideg felvágott..sem pástétom...Egy egyszerű ember...biztos elveszitette az állását és most minden munkát elfogad, amit kap.

Perec fáradt...lefekszik a Nyárfa árnyékában...pihen egyet.

Délután lett...porfelhő közeledik a távolból...megáll...egy gyöngéd kéz érinti Perec arcát...félálmából , picit riadtan kinyitja a szemét...a háttérben egy fekete szörnyeteg fénylik...mintha egy terepjáró körvonalait vélné kivenni. A selymes puha női kéz esmént megérinti...egy gyönyörű magas tündér áll előtte. Perec nem érti mi történik vele...félálomban...biztos ez a földre szállt angyal egy kívánságát akarja teljesíteni.

Perec felébred...Az angyal megszólal: Szívem eleget kaszáltál már, gyere menjünk haza. A gyermekek Máltán vannak táborban, felhevítettem a szaunát, lehűtöttem a pezsgőt, veled akarom tölteni ezt gyönyörű estét. ja, és hazafelé te vezetsz, nem szeretem az új X6 os BMW -det, inkább az én Porschemat szeretem, amit a szülinapomra vettél.

Perec kiment a konyhába. A szülei kereszt-rejtvényeztek, beszélgettek, nevetgéltek. Perec fogta a kis lexikonját és beszállt ő is a Keresztrejtvény maratonba, miközben vidáman mesélte hogyan írt a padtársának szerelmes levelet. Amire az apuka egy rumos csokival 'büntette' meg a fiát, 'Fiam, egyél csokit me másképp nem leszel Kaszanova ha nagy leszel '

Vacak is kiment a konyhába. Az édesapja verte az édesanyját , aki részegen, szinte alélt állapotban hörgött az asztal mellett." Húzz a francba te rohadt bitang, olyan idióta vagy mint a részeg anyád."

Van aki Csirkének születik, szülei Tyúk néni és Kakas bácsi.

És, természetesen a csirkeiség legszebb hagyományaiban, sajátos szabályaiban felneveltetik.

Megtanul szépen csirkésen viselkedni, megtanul a Kacsákkal beszélni és pávákat csak a TV-ben lát a Csirke. Az ő világában a megtanult szabályok érvényesek, a többi csibével, tyúkkal és kakassal jól megy a társalgás, az együttműködés.

Ha Kacsa vagy, maradj Kacsa. Ha otthon a Kacsaság szabályait láttad, és egy csrikével van dolgod, alkalmazz Kacsa szabályokat vele...és nem csirke szabályokat.

A nőből fakadó nemesség megállítja az ütésre felemelt kezet.

De mi van akkor ha nem fakad?

Hát lesújt.

Nemességről, háláról és a vadhajtásokról.

Mi van akkor, ha vadhajtás jelenik meg a gyümölcsfán?
Amikor másokon komoly ügyben segítünk, legtöbbször azt hisszük hogy az illető rá van szorulva, és azt is hisszük hogy nincs más lehetősége, hogy nem éli túl ha nem segítünk neki, és hogy a beavatkozásunk nélkül semmikép sem fogja a szóbánforgó kérdést megoldani.
Nem játszunk egy kicsit Istent ilyenkor ?
Erőt ad az a tudat hogy most döntő szerepünk van az illető személy életében?
Hatalomérzet? Erős uralmi tudat? Egy vallásilag belénk iktatott dogma, emi arra kötelez el minket, hogy másokon segítsünk?
Néha 'Kötelességből' tesszük, megszokásból, sajnálatból, legalábbis ezt hisszük.
De milyen biokémiai reakciókat vált ki az agyunkban ez a tett? Az öröm, a bánat, a hatalomérzet, a szerelem, a vágy, minden biokémiai állapotokra alapszik. Komplex enzimek, aminosavak,
Magunkért tesszük! Egoizmusból, azért a bizsergésért amit utána érzünk. Vagy nem érzünk.
Amint valakin hosszútávon segítünk, azt hisszük, tudatosan vagy nem- hogy az illető tartozik egy hasonló cselekedettel.
És amikor a "Segített" távozik, kezdődik a botrány.
Amikor nem akarunk elszakadni, amikor azt akarjuk hinni hogy szeretünk, amikor azt hisszük hogy szeretve vagyunk, ilyenkor beszüntetjük az agyunknak a védelmi funkcióját.

Mennyire Veszélyes a fogyókúra?

MI történik akkor, ha valaki meghízik, elhízik vagy túlsúlyos lesz? Semmi. Daginak fogják szólítani. Fogyókúra lesz a vége!

Múlt szombaton vettem egy digitális mérleget...Az eredmény az alábbiakban van felvázolva.

Manapság, mindent politikailag helyesen kell megfogalmazni, így például a dagadt kövér elhízott disznót ’Túlsúlyúnak' kell nevezni.

A ’Néger’ megszólításból ’Afro-amerikai ’ lett, ami időközben már egy helytelen elavul megszólítás, most már ’’African-american’ a helyes, az olaszt Amerikában manapság „Italian-american’ név alatt találjuk meg,

A cigányt meg romának könyveljük el. ( hogy mennyit is számít egy n betű).

Kedvenc hétvégi (de nem kizárólag) tevékenységeim közé tartozik az étkezés. Rita szerint zabálok.

Bukarest Gasztronómiája sajnos nagyon sokoldalú, sok a kísértés, gyakori a kulináris bűnözés lehetősége. Gyors éttermek halmaza lepi el eme neo-Bizánci neo-szocialista város utcáit. McDonalds, KFC (a leg és leg finomabb Crispy Stripe), Springtime, City Grrill csak egy pár példa arra hogy miért hízhat el az ember.

Milyen könnyű a JUNKFOOD-ra kenni a plusz kilókat, mi? Az akarat, az önmegtartóztatás, a kiegyensúlyozott életmód hiánya az amiért elhízunk, nem a KFC. Ő csak kielégít egy gazdasági igényt, ugyebár Kaynes bácsi szerint a kettőt (Kereslet és Kínálat) szervesen függnek egymástól. Ezt persze tudta az emberiség már Kaynes megállapításai előtt is, amikor 5000 évvel ezelőtt Mezopotámiában gabonával kereskedtek a kapitalista föníciai méder és akkád polgárok.

1997 ben, amikor még röplabdáztam 67 kilóval büszkélkedtem. A rendszeres mozgás, edzések hetente 3x, fizikai tevékenység stb megakadályozták a kilók lerakódását.

Egyetem alatt, a rohamos életmód,az éjszakai étkezések (ez a szokást is Ritától örököltem) a sport teljes kiesése 2005 ben már 90 kilót utalt át a számlámra.

Bukarest megadta a kegyelemdöfést: az este 7 órai bőséges ebédek (mert a déli ebéd általában kimarad), az éjszakai „uzsonnák”, 2009 május 16 án 103, 4 kilóval gyarapított.

A modern ember ugye TV-ből, Folyóiratokból és internetről keresi a fogyás ihletét.

Mindegy az, hogy a fogyás rögeszméjét a női hiúság vezérli, pl. hogy beleférjen egy régi ruhába amit ezelőtt 20 évvel viselt utoljára, vagy ha egy férfit a pocakja zavarja, az eredmény ugyanaz:

Gyorsan, azonnal, minél hamarabb minél többet lefogyni. Szándéknyilatkozat szintjén.

Sajnos, a hiúságom, a kihízott nadrágok, a tükör és a 80 lejes digitális Tefal mérleg arra kényszerített hogy egy új projektbe fogjak: a cél -23 kg. tehát 103kg-23kg

Ezt természetesen egy félkilós saorma fogyasztása közben döntöttem el.

Sportra elég kevés időm van, a konditerem kivan egyelőre zárva.

Enni kell, mert a szervezet kéri.

Mi maradt hátra? Sok ambíció, vasakarat és önfegyelem. Talán más esetében.

A Fast Food az a hely, ahol gyorsan eszünk. Mert sietünk. Vagy mert ez a szokás és ezt várják el tőlünk.

Mi az őseinktől örököltük a Gyorsétkezés hagyományát. Honfoglaláskor gyorsan lovagoltak, vágtattak, nem volt idejük bográcsost készíteni, lóháton ettek, gyorsan. Gyorsétkezők voltak.

A KFC pityókás sültcsirke ősi varázsát már a Hunok is ismerték, és fogyasztották. Attila saormával a kezében hódította meg Rómát, Árpad apánk, közvetlenül a Honfoglalás után , Mc Donalds hálózatot hozott létre az országban. Minden várkapitány havi 100 McChickent kapott a királyi Meki-kincstárból. Mátyás Királyt az összes festményében egy Pizza Hut szelettel a kezében láthatjuk.

Tehát az őseinktől örököltük a Fast Food felé irányuló hajlamot.Ők is siettek. Mi is sietünk.

Szombat, május 16. 103,4 kg. Elkezdődött a buli.

Szombat, május 16	103,4 kg
Május 18	1ö3
Május 19	1ö2 kg
Május 20	1ö1.9 kg
Május 21	1öö,9 kg
Május 24	99,3 kg
Május 25	99 kg
Május 26 Május 27	98,3 kg 97,6 kg

Ha túlélem, még írok.

Egy marxista Kiskacsa emlékei

Bukarest.
Tavasz
Cismigiu.
Kiskacsák. Szürkék Édes kis ártatlan kiskacsák. Kommunista kiskacsák.
Miért kommunisták? Azért mert biztonságban érzik magukat. És miért is ? Azért mert az anyukájuk vigyáz rájuk.
Ugyanígy, őrködött a kommunista állam bácsi a polgárai biztonsága felett, állítják a nosztalgikus nosztalgiázó emberek.
Főleg az idősebbek.
"Az embernek biztos állása volt!"
"Az állam lakást biztosított nekünk"
"Eleget kerestünk ahhoz hogy elmehessünk a tengerre vagy Szovátára nyaralni"
így is meglehet közelíteni, a következő tények ignorálásával:
Szólási szabadság

• Inkvizíció
• 2 órányi TV adás
• üres üzletek.
• hideg lakások
• gyakori áramszünetek.

Mire is tanított, minket, Kelet- Európaiakat a Marxista-Leninista szocialista dogma?
Azért hangsúlyozom ki az európai jelzőt mert Észak-Koreában, Kínában vagy Kubában más árnyalatokban tündököl a kommunista dogma, mint erre mifelénk.
Visszatérve, az elvtársak arra tanított hogy:
1. Anyádat és apádat tiszteljed.
2. Ne ölj.
3. Ne lopj
4. Ne paráználkodj
Nem, valójában ezekre a dolgokra Mózes tanított, miután földhöz vágta a táblákat.
A szocializmus többek között az alábbiakat is jelentette:
Az állam ingyen biztosítja mindenki számára a következőket:
1. Oktatást (kötelező 7-8 osztály-Középiskola-Egyetem)
2. Ingyen lakás, amit utólag megvehettél
3. 2 óra TV adás
4. Állás, munkahely, kihelyezés stb.
5. Ingyen börtönök, teljes kínzási csomaggal a szubverzív rendszerellenesek számára. (Politikai börtönök)
Jött a rendszerváltás. Fasza dolog volt az, egyesek számára. De a kettesek, hármasok és négyesek számára nem annyira.
Miért is?
Hát pl azért mert Feri bácsi, aki 1989 ben 45 esztendős volt, és lakatosként dolgozott a Marosvásárhelyi Azomures szocialista traktorgyárban, nem talált új állást magának, miután a 90' es években felszámolták az munkahelyét.
Persze, vele együtt több száz embert ’szabadítottak’ fel. És miért nem kapott más állást magának? Hát első sorban, azért mert csak ehhez értett, anno egy 3 éves szakiskolát járt ki, akkoriban ez volt a” trend”. Másodsorban, senki sem alkalmaz szívesen 40-50 éveseket, amikor egy nagyobb, fiatal alanyokból álló halmazból választhat munkaerőt.
Ellenpélda. Aki e rendszerváltásnál 10 éves volt, az most 30 körül jár. Valószínű hogy megtanult angolul, talán a számítógépet is jól kezeli, és eléggé nyitott a változás irányába.
Szerzett egy egyetemi diplomát, egy számítástechnikai mérnöki diplomát, akár egy mesteri-MBA-re is beiratkozhatott.
Egy nagyvárosi multinacionális cég alkalmazta és korporációs agymosott zagyvaságokkal megtöltötte a fejét. Akár nyugdíjba is mehetett volna ebből a környezetből, annyira kényelmes állás volt.
De a 'még nagyobb város' csalogányos tündöklése csábító hatással volt a fiatal mosolygó arcú fiatalemberre.. És azóta, amióta e város rabja lett, a Projekt Managerek sorait gyarapítja. Ez a szakma egy kapitalista vívmány. A komcsik nem ismerték ezt a fogalmat, akkoriban a Párt volt minden Projekt Menedzsere.
Ez eddig mind szép és jó, viszont, amikor valaki, pl. egy régi kolléga vagy akár egy új ismerőse is megkérdezi az illetőtől, klasszikusan ’Hol dolgozol?’ akkor a válasz mindig egy bonyolult ’ Hegyi Beszédet’ von maga után, amelyben a kedves mosolygó arcú fiatalember el kell magyarázza hogy miért nem tölt 6-8 hónapnál többet egy cégnél.
A régi kommunista világban az emberek 30 évig ugyanannál a vállalatnál dolgoztak.
Viszont a projekt management lényege maga a projekt. Amikor a projekt lejár, vagy kiegyezel a munkáltatóddal egy következő projektre, vagy pedig elhúzol az illető cégtől. Persze , az a szcenárium is bekövetkezhet hogy ’segítenek’ távozni az illető cégtől, pl. kirúgnak.
Vagy az hogy jön a álság és a cég kirúgja az alkalmazottak felét,
Miért jobb a kiszámíthatatlan Kapitalista Projekt Menedzsment (mint munkavállalási forma) a Kommunista Biztonságos kihelyezésnél?
Azért, mert itt a magad Ura lehetsz.
"És bent a maga Ura ki rab volt odakint."
Régen Kiskacsák voltak az emberek és biztonságban éltek.
De talán, a Kiskacsák is a ragadozó oriásnagy Pterodaktó madarktól származnak.
Avagy aki a Kommunista világban Kacsa volt, talán jobban teszi ha kapitalista Pterodaktóként viselkedik.
Viszont a Pterodaktók, a Dinókkal együtt kihaltak.
Érdekes...

Szovjet vonat.

A Vonat, a f'áradt Vonat
Harkov, Gomelj, Leningrád
És mа este milyen távol,
Belgrád

A hatalom nem foszt meg
a tollamtól vagy a papírtól
sem az összes orosz postás
a levelemtől

Markó arca
Lenin
Csak írok
Megtör a bánat.


Nincsen vodka, sem pálinka
Nagy a bánatom,
Nagy mint Russija
És nem küldhetem levelem
Nem küldhetem szerelmem

Vox vobis, vox populi!

Egy állam elnöksége olyan mint a Hajadon: minden férfinak kell, amikor viszont magáénak vallhatja, nem tudja mit kezdjen vele.

Egy jómódú kopasz kancsi Kalóz hadba indult a Peszedé ellen, annak reményében, hogy a Peszedé táborban lévő Hajadon örökre az övé lesz. A kis tömzsi kopasz sok évig bisnicár volt és azután négy évig szolgabíró Nagyoláhfalúban és ezáltal megvolt ehhez a megtisztelő tisztséghez a kellő szakmai tapasztalata.. És lőn a Hajadon, leütötte Bombonelke kezéről, 5 évig az övé. A Kalóz boldogan krákogott. Hăhăhăhă.

És a hadserege is bevonult a kaszárnyába, Tericsjánus és a Kutyafejű hadseregével együtt

Azonban, egy év után fogságba esett. Kőolajas Kelemen Patricius és Tericsjánús barát igába fogták és reggeltől estig szántattak vele. Az összes közvélemény-kutatást felszántatták vele. És legyengült hadseregét is kiűzték a kaszárnyából.

Egy éjjel, amikor rettenetesen fájnak whiskyibe és rozspálinkába áztatott a sebei, megjelenik előtte egy szőke asszony (Akiből később turizmusminiszter lett). Elmondja az asszony, hogy álmában Nagyoláhfalú 6ik kerületében képviselőnek jelöltette magát, és a nép szavazatát kérte. És lőn a képviselőség. És álmában egy kettétörött jogart is látott.

De nagyon fájt a tengerész szíve. Hiába volt nála a korona, jogar nélkül mit ér az élet.

És lön a választás. Populi dixit. A jogar kettétörik. Mint valaha Attila kardja. Fele a kopasznál, a másik fele pedig a gonosz mostohatesónál, Szempillánál. A nép ítélkezett: Együtt -Împreună.

A kaszárnyából kivonultak Tericsjánus barát és a Kutyafejő katonái és helyette a kancsi kalóz serege együtt Szempilla seregével foglalták el a Győzelem palotáját.

Másnap azonban a nép egy igába fogta őket. Úgy a Szenátusba mint Képviselők Házában.

Gonosz Szakszervezetek, Tanárok, Köztisztviselők, mindenki buta fizetésemelést kért.

Jött az óperenciás tengeren túlról a hétfejű Valutasárkány. Megajándékozta a tengerészt 13 milliárd ezüstpénzzel. De az országgyűlés csak 12,95 milliárdot fogadott el. Babonás nép. De a nép, az istenadta nép csak nem kapott fizetésemelést.

Szempilla és Kopasz matróz elfáradtak. A hajadonnak is letelt az 5 esztendeje, Hajadonválasztás évszak közeledett.

De a matrózt megbabonázta a Hajadon. Már nem tudta elengedni. Mint Frodó a Gyűrűt, úgy őrizte.

De Szempillának is tetszett ám a Hajadon, bezzeg ő is magának szerette volna .

A Kalóz elaludt. Álmában a Hajadon szólt hozzá, és elmondta neki, hogy megszerette őt, s azt javasolja, hogy szökjenek meg együtt, mert csak úgy lehet örökre az övé. Szempilla féltékeny lett, viszont a Gallup-Metrómédia közvélemény-kutatás értelmében (amelyből az derül ki hogy a Hajadon az idén még nem lehet az övé) felajánlja, hogy segít a szökésben. Az istállóban felnyergel három lovat. A Hajadon sok drága kincset vesz magához, s a lovakon útnak indulnak.

De a tengerésznek volt ám egy Hatalmas Gonosz Ellensége: a Múlt.

Amint lóra ültek, a Múlt üldözni kezdi őket. Amikor már a nyomukban ért, a Kopasz a fésűjét maga mögé dobja, s abból egy nagy Lakópark támad, Baneasa!

De a Múlt még mindig üldözi, ezért egy hajszálát dobja maga mögé, abból megbilincselt makedón kecskepásztor lesz.

De a Múlt nem adja fel, ezért hát harmadszor egyet a földre köp, s abból hatalmas sajtóbotrány lesz. Abba bemegy a három üldözött, a Múlt pedig kikerüli.. Szempilla, a Hajadon és a Kalóz lepihennek. A Kalóz elalszik. Álmában ismét megjelenik a szöke asszony, s figyelmezteti, hogy Szempilla az életére tör. Felébred a kopasz, s látja, hogy Szempilla kivont szenátusi javaslattal tör a mandátumára. Ő is titkos szolgálatot ránt, és halálosan megsebesíti Szempillát. Az haldokolva kibékül vele. Ott temetik el, ahol bűnös szeremből kardot rántott a testvére ellen. Vége

Sorstalanság avagy egy nemzet több országban

Erdély 1945.
A háborúnak vége. Hitler halott, Sztálin nyert. Észak-Erdély estmént román kézre jutott.
Egy dombok közé rejtett falú, nem messze Hunyadi János bástyájától. Egy fiatal férfi hazatér.
Antika katona volt, méghozzá a jó oldalon! 44’ ben, Csehszlovákiában hadifogságba esett és a románok visszahurcolták Erdélybe. Még mindig jobb sorsot jelentett egy Vládivosztoki gulágnál. Sőt, végtelen irgalmából, a román állam kegyelmet kínált minden magyarnak, aki a háborúban a német-magyar hadseregben harcolt.
A család ’47 ben Magyarországra menekült. Antika szülei és testvérei a földönfutást választották, maguk mögött hagyván Erdély hegyeit, a Pannon pusztáért. De Puszta arról híres hogy segít felejteni. És ez a dolog nagyon hamar ment, 2 generációra rá alig futnak némi fonalak a Pannon Puszta és a Dél-Erdélyi között. Talán szégyent vetne egy Baranya megyei alpolgármester nevére az a tény hogy az édesanyja Erdélyi volt, és ebből a megfontolásból talán jobb hallgatni?

1947-1989 Erdély.
Kommunizmus.
Volt akinek jó volt, volt akinek nem. A mi esetünkben az utóbbi volt jellemző.
Antika egyedül maradt itthon.
Bánatába megnősült és született egy fia és két leánya. Volt gyümölcsöskertje, kecskéje, juha és halastava. És egy pipája.

1985 ben már 5 unoka örvendeztette -azóta már Anti bá- szívét.
2009-ben már 2 dédunoka gyarapította a családi állományt De ezt Anti Úr már nem érte meg, 2002-ben eltávozott. Annak dacára hogy mind az 5 unoka Erdélyben született, ma már csak 1 él ott, a többi 4 Magyarországon és egyebütt telepedett le. Sőt, egymás között sem kommunikálnak már. Frusztráció, gőg, emberi hülyeség. Szégyellhetnénk magunkat.
Ezelőtt 80 évvel a család intézménye arról szólt, hogy az asztal körül ülő egyének együtt alkotnak valamit, együtt részesei egy nagyobb álomnak. Hűség, kitartás, együttműködés. Akkor is voltak belső viszályok és konfliktusok, mert ez az emberi természet, de az indulatokat felülbírálta mindég a józan ész, a tisztelet, a hozzátartozás tudata.
A mai erdélyi értékrendek szerint, ahhoz hogy sikeresek legyünk, a gyermeket elküldjük Pestre-Kolozsvárra-Temesvárra tanulni, hogy mindenki a falúból láthassa hogy mennyire fájintos a gyermek. Azután, a kedves szülő mindent elkövet annak érdekében hogy megőrizze a látszatot a falú előtt. Nem számít hogy a gyermek egy szerencsétlen mosókonyhában lakik Pesten, és hogy alig keres annyit hogy egyik napról a másikra eltengődjön, a fontos a látszat. Az apuka büszkén elmehet a falú kocsmájába és elmesélheti hogy a gyermeke(i) Pesten élnek).
Mért akar mindenki Magyarországi- Pesti lenni? Miért akarja mindenki minél előbb a származását elfelejteni- eltitkolni? Miért erőlteti magára az Erdélyi azt az idióta pesti akcentust? Elismerésért? Hogy ne lógjon ki a sorból? Úgysem lesz soha egy erdélyi egyenrangú egy pesti szemében, akármennyire is hirdetné az utóbbi hogy ő mennyire szereti az Erdélyieket, s hogy mennyire szép Erdély.
Amikor a tápos pesti Erdélybe jön, a hegyek a tájak, a tavak és a folyók képezik az érdeklődési körét. Az emberek egy exotikus furcsa jelenséget képviselnek a magyar turista szemében, semmiképp a magyar nemzet testét.
Vannak kivételek is.
2009, március 14 Nyerges tető, Székelyföld.
Sólyom László államelnök hazajött.
Haza Erdélybe.

Eretz Ishrael, Turbo Pascalban

Exodus - in computer command language
>Release ISRAEL ISRAEL
running in slave mode, cannot release
>Set ISRAEL;mode=master
Pharaoh already running in master mode, cannot change ISRAEL
>Set Pharaoh;mode=slave
Command ignored
>Load Moshe/Moses
Done
>Deactivate Pharaoh
Pharaoh account hard locked;cannot be deactivated
>For i=1 to 10 do plagues
Are you sure?
Y
Done
>Release ISRAEL
error: ISRAEL uninitialized
>Set ISRAEL = 600,000
Done
>Release ISRAEL
ISRAEL released
>Declare Matza;array(width=20,length=20,height=0)
Done
>Move ISRAEL to Sinai
OPERATOR WARNING! SYSTEM ABOUT TO CRASH! PHARAOH AND RED SEA HAVE LIMITED YOUR MEMORY SPACE! SAVE YOUR WORK!
>Save ISRAEL
Specify save device
>Save ISRAEL with miracle
Done
>Move ISRAEL to Sinai
Done
>For I=1 to 10 do commandments
Allocation conflict:Commandments cannot be operated with active golden calf routine >Destroy calf
Done
>For I=1 to 10 do commandments
Done; commandments stored on hard rock device
>Move ISRAEL to desert
Warning! Command could lead to infinite loop
>Move ISRAEL to desert;limit=40 years
Done
>Build Mishkan
Syntax error
>Build Mishkan;owner=Betzalel
Done
>Move ISRAEL to ISRAEL
Warning: operand terms must be unique
>Move ISRAEL to CANAAN
Overload: cannot move all of ISRAEL to CANAAN
>set ISRAEL = ISRAEL - (SPIES * 10)
Done
>Move ISRAEL to CANAAN
Done >Happy Pesach/Passover To you too !