Muß i' denn, muß i' denn
Zum Städtele hinaus,
Städtele hinaus
Und du mein Schatz bleibst hier
Wenn i' komm', wenn i' komm',
Wenn i' wiederum, wiederum komm',
Kehr i' ei' mei' Schatz bei dir
|: Kann i' glei' net allweil bei dir sei'
Han' i' doch mei' Freud' an dir
Wenn i' komm', wenn i' komm',
Wenn i' wiederum, wiederum komm',
Kehr' i' ei' mei' Schatz bei dir. :|
2. Wenn du weinst, wenn du weinst,
Daß i' wandere muß,
Wandere muß,
Wie wenn d'Lieb jetzt wär vorbei
Sind au' drauß, sind au' drauß,
Der Mädele viel, Mädele viel
Lieber Schatz, i' bleib dir treu.
|: Denk du nett wenn i' a and're seh
No sei mei Lieb' vorbei
Sind au' drauß, sind au' drauß,
Der Mädele viel, Mädele viel
Lieber Schatz, i' bleib dir treu. :|
3. Übers Jahr, übers Jahr,
Wenn mer Träubele schneidt,
Träubele schneidt,
Stell i' hier mi' wiedrum ei'
Bin i' dann, bin i' dann,
Dei' Schätzele no', Schätzele no'
So soll die Hochzeit sei.
|: Übers Jahr do ischt mei' Zeit vorbei
Do g'hör i' mei und dei
Bin i' dann, bin i' dann,
Dei' Schätzele no', Schätzele no'
So soll die Hochzeit sei. :|
2010. március 11., csütörtök
2010. február 20., szombat
A 3ik Honfoglaló
Ha a festő nem fest, vagy ihlethiányban szenved, vagy annyira kiegyensúlyozott az élete, hogy már nem érik elég erős ingerek, és ebből faadóan az ihlet is megszünik.Ha a szobrász nem alkot, akkor vagy nincsen már köve, márványtömbje, vagy éppen túl foglalt az adóbevallási űrlap kitöltésével.
Mi is a legfontosabb egy 29+1 éves fiatalember számára. Milyen jó azt mondani hogy fiatal...
- Egy Párizsi egyetem oklevele. Igen, fontos. Ariál-os vagy Times New Roman-os.
- Család, szülők, gyermekek.Addig jó, míg megvannak nélkülem.
- Lakás? Van már elég.Amilye házat meg én szeretnék, az egyelőre megvalósíthatatlan.
- Kocsi? Van a cégnek. Bugatti Veyronra még nem futja...
- Két szőke nagymellű plaza cica. Hmmmmmm, az sosem árthat!
- Egészség? Egy kis túlsúlyon kívül rendben van ez is.
- Szellemi kielégülés. A Reiki segített. Már csak 2 fokozat választ el a mesteri szinttől.Azután egy kis Quigong, és Prána technika.
Február: legalább ugyanannyi.
Az első Honfoglaló szép fekete volt. És 20 litert fogyasztott.A Második Honfoglaló kissebb volt, viszont nem szeretett engem, mennie kellett.
Három a magyar. Ő új volt, mindig vigyázott reám, hűséges volt és szerettük egymást.
Megosztottam minden bánatomat, örömömet vele, mindig megvigasztalt, nyári gumikkal jeges úton is biztonságban voltam vele.
Shabath napján nem kéne dolgozzak. NEm baj, holnap is dolgozom.
2010. január 12., kedd
csiricsári csumpala
Kuruzspimpo hétzsáksó,csirkenyakú tűzoltó,
csiribiri csumpala
öreganyám kanala.
Csingilingi , gatyaszár,
kicsikocsim törött, kár!
Kisablakom szétrepedt
Nyolcvan eurót megevett!Valakit zavart a Harmadik Honfoglaló jobb első ablaka, s jobbnak látta hogy beüsse. Legalább a GPS-t vagy a vetítőgépet vitte volna el, de nem kellett neki semmi. Még a megkezdett csokim vagy a Redbullos doboz sem volt elég vonzó számára.
Este tudtam meg. A kedves fővárosi járőr-rendőrnénike barátságosan kijelentette, miután kihívtam őket hogy már egy napja bevan törve. Talán értesíteniük kellett volna. Mellesleg megkértek, hogy a kocsit vigyem be az őrsre. (egy félig betört ablakkal, amelyből még frissen potyogtak a szilánkok).
A kedves egyenruhás elvtársak kérésének eleget téve elindultam a 6-os számú rendőr őrsre. Érdekes élmény egy két és fél tonnás szörnyeteggel egy 3 sávos sugárúton száguldani, miközben szotyognak az friss üvegszilánkok az alacsonyabb gépjárművekre. Alig vártam hogy már egy kedves zsaru leállítson s megkérdezze hogy ezt én hogy is gondolom, miért közlekedek betört ablakkal és miért szórom magam után a szilánkokat.
Az őrsön egy unott hindu származású milicista fogadott, miután megkritizálta kalligrafikus képességeimet (2 nyilatkozatot kellett írnom) elmondta hogy most nincsen ideje a jegyzőkönyvet kiállítani, jöjjek holnap. Természetesen, az úriember diktálta a nyilatkozat tartalmát, egy egyszerű tollbamondási gyakorlat volt (este 10 kor).
Egy gyertyafényes vizipipa segített a nap feszültségét ügyesen feloldani.
Mit vehettem volna 70 euróért? (1 ablak ára). Sört. Könyvet. Virágot. Mandolinhúrokat. Kurvát.
2010. január 8., péntek
Kurt es a zoldzsemu
Kölyök koromban láttam egy filmet, amelyben Kurt Russel egy amcsi szuperhőst (ez már szinte pleonazmus) alakított, akinek az volt a filmbeli sorsa (feladata) hogy két zöldszemű nőt valami 1000 éves kínai démon-szamurájok kezéből kimentsen. Természetesen sikerült neki, nemde egy szuperhős volt. Big trouble in little China
Most miért nem egy Tarkovski, Kurosawa vagy Ingmar Bergman film jutott eszembe ? Azért, mert vannak szabad pillanataim is, amikor nem sznobizálok, hanem olcsó ninjás és szamurájos akciós filmeket nézek és pattogtatott kukoricával tömöm a szép kerek fejemet.
Visszatérve, a zöldszemű nő veszélyes. A legközelebbi rokonomnak gyönyörű jáde színű zöld szeme van. A második legközelebbi rokonom acélkék szemű. A sors nem akarta hogy valamelyiküket telibe örököljem, ezért Fortuna úgy ítélte hogy idegesen kék legyen a szemem, és relax állapotban zöldes-szürke.
Vannak ilyen szedett-vetett neo-freudista odeipista és electrista (a kétfajta szülő iránti komplexus) lélekbúvárok, akik pimasz módon azt állítják hogy a férfiak az anyjukat és a nők az apjukat keresik életük partnerében.
Valaha réges-rég talán , lehet igaz sem volt, olyan régen volt-ismertem egy zöldszemű lányt. A tökéletes anyuka megtestesülése. Talán nőként lett volna még tanulnivalója. Hogy miért nem szeretett eléggé, ahhoz hogy ma is éljünk, míg meg nem halunk? Ki emlékszik már erre, eme kérdésre eddig senki sem volt eddig kíváncsi. Utólag sem keresett fel,pedig esély is adatott erre, tehát szívében is lezárta az ügyet. talán jól is tette..A férje szerencsés hapsi lesz, ha meg tanulja tisztelni és becsülni...és ezt a férfiak nehezen tanulják ám meg!
A barna -fekete szem volt érvadóbb. Talán egy sötét lélek titka lenne a sötét szem? Szerettem.
Shakespeare barátunk otellóban a féltékenységet nevezte 'zöldszemű szörnynek'. vajon miért is?
A magány az élet Purgatóriuma, tisztítótüze. Nem rossz az, időnként , egy becsületes adag magány segít az emberek jobb megítélésében, amit egyesek persze felületes önteltségnek vélnek.
Partner minden áron , csak ezért hogy a magánynak véget vessünk? Partner azért, hogy elmenekülhessünk egy helyzetből. egy földrajzilag félreeső helyről? Szexpartner?
A múlt kínoz, marcangol, vonz, ugyanakkor undorral is eltölthet. Vannak olyan személyek az múltunkból akiről hallani sem akarunk, akivel találkoznánk egy kávéra, van akivel még egyszer talán összegyűrnénk a lepedőt vagy olyasvalaki akit sajnálunk, vagy akit szégyelltünk annak idején is, akiért most már csak sajnálatot érzünk.
Ha a múltamnak kellek, keressen meg s közölje ezt velem. Csak ne legyen kékszemű!
Most miért nem egy Tarkovski, Kurosawa vagy Ingmar Bergman film jutott eszembe ? Azért, mert vannak szabad pillanataim is, amikor nem sznobizálok, hanem olcsó ninjás és szamurájos akciós filmeket nézek és pattogtatott kukoricával tömöm a szép kerek fejemet.
Visszatérve, a zöldszemű nő veszélyes. A legközelebbi rokonomnak gyönyörű jáde színű zöld szeme van. A második legközelebbi rokonom acélkék szemű. A sors nem akarta hogy valamelyiküket telibe örököljem, ezért Fortuna úgy ítélte hogy idegesen kék legyen a szemem, és relax állapotban zöldes-szürke.
Vannak ilyen szedett-vetett neo-freudista odeipista és electrista (a kétfajta szülő iránti komplexus) lélekbúvárok, akik pimasz módon azt állítják hogy a férfiak az anyjukat és a nők az apjukat keresik életük partnerében.
Valaha réges-rég talán , lehet igaz sem volt, olyan régen volt-ismertem egy zöldszemű lányt. A tökéletes anyuka megtestesülése. Talán nőként lett volna még tanulnivalója. Hogy miért nem szeretett eléggé, ahhoz hogy ma is éljünk, míg meg nem halunk? Ki emlékszik már erre, eme kérdésre eddig senki sem volt eddig kíváncsi. Utólag sem keresett fel,pedig esély is adatott erre, tehát szívében is lezárta az ügyet. talán jól is tette..A férje szerencsés hapsi lesz, ha meg tanulja tisztelni és becsülni...és ezt a férfiak nehezen tanulják ám meg!
A barna -fekete szem volt érvadóbb. Talán egy sötét lélek titka lenne a sötét szem? Szerettem.
Shakespeare barátunk otellóban a féltékenységet nevezte 'zöldszemű szörnynek'. vajon miért is?
A magány az élet Purgatóriuma, tisztítótüze. Nem rossz az, időnként , egy becsületes adag magány segít az emberek jobb megítélésében, amit egyesek persze felületes önteltségnek vélnek.
Partner minden áron , csak ezért hogy a magánynak véget vessünk? Partner azért, hogy elmenekülhessünk egy helyzetből. egy földrajzilag félreeső helyről? Szexpartner?
A múlt kínoz, marcangol, vonz, ugyanakkor undorral is eltölthet. Vannak olyan személyek az múltunkból akiről hallani sem akarunk, akivel találkoznánk egy kávéra, van akivel még egyszer talán összegyűrnénk a lepedőt vagy olyasvalaki akit sajnálunk, vagy akit szégyelltünk annak idején is, akiért most már csak sajnálatot érzünk.
Ha a múltamnak kellek, keressen meg s közölje ezt velem. Csak ne legyen kékszemű!
2010. január 7., csütörtök
Amikor a Reiki a fejünkbe száll.
Mielőtt az Erdélyi faluban, az őszhajú asszony nyogovóra térne, egy utolsó pillantást vet egy régi sárga papirosra.Nem egy kisárgult levél idűlt porát akarja leverni róla hogy kibetüzhesse tartalmát,senem egy elvásott régi napló bejegyzései. Egy kutyabőrös oklevél. De miért is nézi a saját oklevelét? Visszaakarná idézni múltját, fiatalkorát, amikor még tanuló volt? Egy elmerengés a régmúlt idők hullámverésében? Talán. Egy nevető arcú hosszúhajú fiatalember mosolyog vissza az oklevélről. A fénykép 19 éves korában készült, Kicsengetéskor...12 évet töltött ugyanabban az iskolában, gyakorlatilag ugyanabban az épületben.
Az idén 30 éves lesz. 30 Tavasz.30 ősz...Egy idegen város magánya, 3ik generációbeli egyetlenkéje.
2009. december 29., kedd
Ősz-téli Démonok
Miért van az, hogy ősszel és télen megbotlik a józan elme működése?
Aggszüzek, más, el nem kelt hervadozó virágszálak kelletik magukat a kertészlegénynek.
Hajdani őszirózsák meguntak a büszkeség magányát és esmént virágba borulnának...ha lenne kivel.
Ilyenkor kerülnek elő a régi telefonszámok, hajdani udvarlók zaklatása yahoo messengeren napirendé válik.
Kedves virágok, egy vén kertész tanácsát fogadjátok meg: a büszkeségnek és az individualizmusnak meg van a szerepe és értelme, nem kell minden jöttmentnek azonnal igent mondani!
Viszont amikor valaki komoly szándékot nyilvánít feléd, és te, titokzatos okok miatt elhajtod az illetőt, legyen ez kevélységből vagy unalomból vagy éppen azért mert nem 'jön be', tehát, ha elüzted magadtól, tartsál ki a döntésed mellett.
Amikor itt az ősz bepánikolsz, hogy egyedül vagy, hogy talán egyedül töltöd a szilvesztert, hogy a barátnőid a párjukkal jönnek majd buliyni és te leszel az egyetlen aki egyedül vagy. Ayyal ringatod majd magad hogy ez jo neked, hogy ezt te akatad igy. nem, nem jó neked, és nem így szeretted volna. Az ember egy társas lény.
Akit egyszer-kétszer elutasítottál, ahhoz ne gyere vissza, amikor éppen magányossági pánikrohamod van. Ha kevely, busze vagy éppen histis voltál, akkor ne alázkodj meg azzal hogy megtérsz.
Viszont ha mégis megtetted, akkor vidd végig.Keresd fel, nézd meg van-e valakije , van-e a szívében hely számodra, kérjél bocsánatot és menj hozzá feleségül!
Kedves Zorán barátom, panaszra hozzám ne gyere amikor a múltbeli démonjaid zaklatnak és keresnek. Ahogyan kudarcot vallottál annak idején az illetékes vadvirágokkal-most sem jársz több sikerrel. Rázd le s keress újat, ne foglalkozz már a múlttal.
Ne tápláld a démonokat mert megemésztenek, mielőtt észre vennéd.
Aggszüzek, más, el nem kelt hervadozó virágszálak kelletik magukat a kertészlegénynek.
Hajdani őszirózsák meguntak a büszkeség magányát és esmént virágba borulnának...ha lenne kivel.
Ilyenkor kerülnek elő a régi telefonszámok, hajdani udvarlók zaklatása yahoo messengeren napirendé válik.
Kedves virágok, egy vén kertész tanácsát fogadjátok meg: a büszkeségnek és az individualizmusnak meg van a szerepe és értelme, nem kell minden jöttmentnek azonnal igent mondani!
Viszont amikor valaki komoly szándékot nyilvánít feléd, és te, titokzatos okok miatt elhajtod az illetőt, legyen ez kevélységből vagy unalomból vagy éppen azért mert nem 'jön be', tehát, ha elüzted magadtól, tartsál ki a döntésed mellett.
Amikor itt az ősz bepánikolsz, hogy egyedül vagy, hogy talán egyedül töltöd a szilvesztert, hogy a barátnőid a párjukkal jönnek majd buliyni és te leszel az egyetlen aki egyedül vagy. Ayyal ringatod majd magad hogy ez jo neked, hogy ezt te akatad igy. nem, nem jó neked, és nem így szeretted volna. Az ember egy társas lény.
Akit egyszer-kétszer elutasítottál, ahhoz ne gyere vissza, amikor éppen magányossági pánikrohamod van. Ha kevely, busze vagy éppen histis voltál, akkor ne alázkodj meg azzal hogy megtérsz.
Viszont ha mégis megtetted, akkor vidd végig.Keresd fel, nézd meg van-e valakije , van-e a szívében hely számodra, kérjél bocsánatot és menj hozzá feleségül!
Kedves Zorán barátom, panaszra hozzám ne gyere amikor a múltbeli démonjaid zaklatnak és keresnek. Ahogyan kudarcot vallottál annak idején az illetékes vadvirágokkal-most sem jársz több sikerrel. Rázd le s keress újat, ne foglalkozz már a múlttal.
Ne tápláld a démonokat mert megemésztenek, mielőtt észre vennéd.
2009. december 17., csütörtök
Klingoniták és Gyopárok
Egy kék bolygó jelent meg a képernyőn. 'Itt leszállunk és hódítunk!' hangzott a parancs.
A klingon romboló leszállt a bolygóra. A felfegyverzett marcona harcosok egyenként kiszálltak. Erőteljes, határozott léptekkel vonultak végig a réten,harcra készen.
Egy harcos lemaradt a csoport mögött. A távolban észrevett valamit.Elindult irányába, egyre jobban távolodván a harcosok csapatától. Egyre közelebb ért eme furcsa tüneményhez. Mi vonzotta ennyire? Mi volt az, ami egy fegyelmezett, harcias kultúrában neveltetett harcost eltávolíthat bajtársaitól, és eredeti harci célirányától? A harcos már 100 lépésnyire közelítette meg a titokzatosságot. Tisztán kilehetett venni a körvonalait:
Egy Havasi Gyopár volt! Ott virágzott büszkén egy kiálló sziklaszirten. A számára ismeretlen, de látványos virág kirívóan hódította a tájat.
A harcos magáévá akarta tenni. De ehhez hátra volt még az utolsó 100 lépes, a meredek sziklákon. 100 lépésről vonzotta a Gyopár látványa.
Megtorpant Ő, a fonal elszakadt. Visszatekintett már alig látható társaira, rádöbbent eredeti céljára. Társai mellett kellene meneteljen, nem pedig a havasok titkait kutatnia.
Dilemmában volt. Megmászni a sziklát, veszélyes, meredek szirtek között, kőlavina és felhőszakadás veszélyének kitéve, avagy a klingon elvárásnak és hagyománynak megfelelve bajtársaival csatába vonulni?
Mi van akkor, ha a távolban keressük megvalósulatlan álmaink helyettesítőjét?
Mi van akkor, ha egy tündöklőnek vélt Délibáb foszt meg a józan eszméleti képességünktől, és ezért feladjuk azt, amit eddig alkottunk?
Viszont, mi van akkor, ha felcsillan a nedvcsepp a sivatagban, és félünk elindulni felé, mert Délibábnak véljük?
Vakmerőség, merészség, az ismeretlen kutatása, a megvalósulásra való törekvés-e a fontosabb vagy a józan elme, a kiegyensúlyozottság, a kockázatok kerülése , és a létező állapotunk -status quo- elfogadása?
Virág versus Fa...
Klingon Harcos vs Vulkáni Elme vs Betazed érzelgősség...
Arany kőzépút?
Ilyen csak a mesékben van...ezt a vesztesek találták ki.
Amikor azt mondták hogy nem fontos a győzelem, csak a részvétel a fontos HAZUDTAK!
A méret nem fontos...ezt a kúrta mondja amikor számára elérhetetlen a szőlőtő gyümölcse.
A havasi gyopár egy veszélyes helyen nő, nagyon nehéz me3gközelíteni a helyet és leszedni.
Viszont meddig virágzik még, leszedése után? Megéri?
A klingon romboló leszállt a bolygóra. A felfegyverzett marcona harcosok egyenként kiszálltak. Erőteljes, határozott léptekkel vonultak végig a réten,harcra készen.
Egy harcos lemaradt a csoport mögött. A távolban észrevett valamit.Elindult irányába, egyre jobban távolodván a harcosok csapatától. Egyre közelebb ért eme furcsa tüneményhez. Mi vonzotta ennyire? Mi volt az, ami egy fegyelmezett, harcias kultúrában neveltetett harcost eltávolíthat bajtársaitól, és eredeti harci célirányától? A harcos már 100 lépésnyire közelítette meg a titokzatosságot. Tisztán kilehetett venni a körvonalait:
Egy Havasi Gyopár volt! Ott virágzott büszkén egy kiálló sziklaszirten. A számára ismeretlen, de látványos virág kirívóan hódította a tájat.
A harcos magáévá akarta tenni. De ehhez hátra volt még az utolsó 100 lépes, a meredek sziklákon. 100 lépésről vonzotta a Gyopár látványa.
Megtorpant Ő, a fonal elszakadt. Visszatekintett már alig látható társaira, rádöbbent eredeti céljára. Társai mellett kellene meneteljen, nem pedig a havasok titkait kutatnia.
Dilemmában volt. Megmászni a sziklát, veszélyes, meredek szirtek között, kőlavina és felhőszakadás veszélyének kitéve, avagy a klingon elvárásnak és hagyománynak megfelelve bajtársaival csatába vonulni?
Mi van akkor, ha a távolban keressük megvalósulatlan álmaink helyettesítőjét?
Mi van akkor, ha egy tündöklőnek vélt Délibáb foszt meg a józan eszméleti képességünktől, és ezért feladjuk azt, amit eddig alkottunk?
Viszont, mi van akkor, ha felcsillan a nedvcsepp a sivatagban, és félünk elindulni felé, mert Délibábnak véljük?
Vakmerőség, merészség, az ismeretlen kutatása, a megvalósulásra való törekvés-e a fontosabb vagy a józan elme, a kiegyensúlyozottság, a kockázatok kerülése , és a létező állapotunk -status quo- elfogadása?
Virág versus Fa...
Klingon Harcos vs Vulkáni Elme vs Betazed érzelgősség...
Arany kőzépút?
Ilyen csak a mesékben van...ezt a vesztesek találták ki.
Amikor azt mondták hogy nem fontos a győzelem, csak a részvétel a fontos HAZUDTAK!
A méret nem fontos...ezt a kúrta mondja amikor számára elérhetetlen a szőlőtő gyümölcse.
A havasi gyopár egy veszélyes helyen nő, nagyon nehéz me3gközelíteni a helyet és leszedni.
Viszont meddig virágzik még, leszedése után? Megéri?
2009. december 10., csütörtök
És mégis, mik voltunk születésünk előtt?
Valódi nevem Samyaza, és a csillagokból jöttem.
Amazarak kuruzsló, a füvek-fák, gyökerek rejtett erejét ismeri.
Armers a bűbájos átkok titkait ismeri.
Barkayal a csillagok állását kutatja.
Akibeel pedig a titkos jelek szakértője
És Asaradel a hold mozgásának ismerője..
Összesen kétszázan jöttünk, íme egypár név: Urakabarameel, Ramuel, Danel, Azkeel, Sarakmyal, Batraal, Anane, Zavebe, Samsaveel, Ertael, Turel, Yomyael, Arazeal.
Hallgassátok mondanivalómat!
Nem létezik Idő, Tér sem. Irányok vagy akadályok. Az, amit ti elmének neveztek nem képes viszonyítási alapok nélkül működni, ahhoz hogy mozgásról beszélhessetek időre,térre és mértékegységekre van szükségetek.
Mi van akkor, ha a bibliai lélek-eladás valójában egy metafora arra, hogy mi történik amikor a tudás hatalmába kerülsz?
Mi van akkor ha Faustus nem a lelkét adta el, valójában, hanem az elméjét nyitotta meg?
És a legfontosabb, miért van az hogy a legtöbb keresztény vallás a zárt elme, önmegtartoztatás, kutatás nélküli buzgó hit felé tereli a nyájat?
A megnyilt elme tudást jelent. És a tudás a legnagyobb hatalom.
Samyaza vagyok, és beleharaptam az almába.
Az írnok hazudott! Visszajöttünk hogy jóvá tegyük eltorzított valóságotokat.
Velük együtt jötte vissza. Amazarak kuruzsló, a füvek-fák, gyökerek rejtett erejét ismeri.
Armers a bűbájos átkok titkait ismeri.
Barkayal a csillagok állását kutatja.
Akibeel pedig a titkos jelek szakértője
Tamiel az éjszaka egét kémleli.
Azayel a fémek, fegyverek kovácsa.És Asaradel a hold mozgásának ismerője..
Összesen kétszázan jöttünk, íme egypár név: Urakabarameel, Ramuel, Danel, Azkeel, Sarakmyal, Batraal, Anane, Zavebe, Samsaveel, Ertael, Turel, Yomyael, Arazeal.
De az ősi ellenség készenlétben állt. Köztetek élnek, kerítéseket építenek az agyatokba.
Uriel, félelmet és lármát hintett maga körül.
Rafael, a földi lények szellemét uralta.
Raguel, a világot és a csillagokat büntette.
Mihály a virtusok őrzője és a épek parancsnoka.
Rafael, a földi lények szellemét uralta.
Raguel, a világot és a csillagokat büntette.
Mihály a virtusok őrzője és a épek parancsnoka.
Sarakiel a bűnösökért felelős.
Gábriel, a kaszárnya parancsnoka. Hallgassátok mondanivalómat!
Nem létezik Idő, Tér sem. Irányok vagy akadályok. Az, amit ti elmének neveztek nem képes viszonyítási alapok nélkül működni, ahhoz hogy mozgásról beszélhessetek időre,térre és mértékegységekre van szükségetek.
Kitaláltátok azt hogy 'Idő' annak érdekében hogy az eseményeket egy közös skálára erőszakoljátok.
Kerítések, normák, korlátok, fizika törvényei. szekvenciális megközelítés. Önmagatokat, az elméteket gúzsba kötitek hamis mesterséges elméletekkel, mércékkel. Az agyatok 10% át sem használjátok. Belülről korlátozzátok ezt, nehogy megvilágosodjatok. Amikor rádöbbentek majd , hogy sem idő, sem tér, sem fent-lent, sem a kvantum mechanika, sem az antigravitonok nem relevánsak, ezeket mind ti képzeltétek oda magatoknak, ámítottátok és ringattátok magatokat abban a hitben, hogy a sok kutatás által közelebb kerültö a világegyetem titkához.
Mint a macska, amikor észreveszi hogy este sötét van, és reggelre mindig visszajön a fény. Azt hiszi hogy mindezeket a gazdája okozza.
Amikor a tudás fájából haraptak, megnyílt a szellem...megszűntek a kerítések az elménkből...
Kik is vezetik ezt a világot? Akik eladták a lelküket.Mint a macska, amikor észreveszi hogy este sötét van, és reggelre mindig visszajön a fény. Azt hiszi hogy mindezeket a gazdája okozza.
Amikor a tudás fájából haraptak, megnyílt a szellem...megszűntek a kerítések az elménkből...
Mi van akkor, ha a bibliai lélek-eladás valójában egy metafora arra, hogy mi történik amikor a tudás hatalmába kerülsz?
Mi van akkor ha Faustus nem a lelkét adta el, valójában, hanem az elméjét nyitotta meg?
És a legfontosabb, miért van az hogy a legtöbb keresztény vallás a zárt elme, önmegtartoztatás, kutatás nélküli buzgó hit felé tereli a nyájat?
A megnyilt elme tudást jelent. És a tudás a legnagyobb hatalom.
Samyaza vagyok, és beleharaptam az almába.
2009. december 4., péntek
Barátom, a szél..
Volt eccer egy ember, szakála volt kender.És énekelt.Egyiptomi volt az ipse, Alexandriában született, görög szülők gyermeke volt.
Valamikor Vanghelisszel zenélt.
Máma Bukarestben zenél. És én is is ott leszek!
Ő Demis. Demis Roussos.
Tralalalala
2009. november 6., péntek
Asóka álma अशोकः
Mi van akkor, ha egy szomorú álmodozóból egy nyugtalan hóhér lesz?
Amikor Asóka Király, a harci elefántjai élén hódító útjára indult Kalinga ellen, egy ősz öregember állta vala útját, szakadt köntösben, nyomorult állapotban. Külsejével ellentétben villogó,élesen hatoló tekintettel nézett farkasszemet Asokával.
Az Császárelefánt megtorpant, és mint egy megigézett, megszelídített szilaj paripa engedelmeskedett az Agg parancsoló tekintetének. Ugyanakkor, mint a sebes folyó vize a gátnálü megmeredt a százezer fős sereg is.
A Király leszállt az elefántjáról, tekintetét a láthatáron túlra visszanyúló lovasságra vetette, és ezt követően az aggastyán szemébe nézett. Százezer szempár rejtve követte kettőjük néma eszméjét. Az Agg eltávolodott a seregtől, az Indus felé indulva. Asóka pedig követte. Amint az ösvényen, a folyó közelébe értek, az öreg lehajolt, és egy Lótuszvirágot vett fel. Ezt Asókának a köntösére erősítette. Amint leértek a folyóhoz, kulacsába vizet merített, ivott, Asokátnak nyujtotta, és amint emez is szomját oltotta, a kulacsot Asóka derékövére erősítette.Visszaindultak a hadsereghez. Ugyanazon az ösvényen mentek, viszont most, az aggastyán egy marék földet vett fel, ezt egy kicsi puha bőrzacskóba helyezte, bekötötte a zacskót és Asóka nyakába kötötte.
Amint visszaértek a pihenő hadhoz, Asóka levágott egy tincset a hajából, lehúzott egy éktelen, gyürüt az újjáról, a tincset a gyürű köré csavarta, ezt pedig ráhúzta a törkésére és átnyújtotta az Aggastyánnak.
Rettenetes porfelhőt hagyott maga után a százezer fős sereg, az Aggastyán a sziklaszirtről követte távolodó hadát.
40 évvel később, egy oszlopra, szanszkrit nyelven irt felirat tanuskodott a nemzet hőse diadalsorozatáról.
A gyűrűbe sodort hajtincs ott díszelgett a sírkövön.
Az Császárelefánt megtorpant, és mint egy megigézett, megszelídített szilaj paripa engedelmeskedett az Agg parancsoló tekintetének. Ugyanakkor, mint a sebes folyó vize a gátnálü megmeredt a százezer fős sereg is.
A Király leszállt az elefántjáról, tekintetét a láthatáron túlra visszanyúló lovasságra vetette, és ezt követően az aggastyán szemébe nézett. Százezer szempár rejtve követte kettőjük néma eszméjét. Az Agg eltávolodott a seregtől, az Indus felé indulva. Asóka pedig követte. Amint az ösvényen, a folyó közelébe értek, az öreg lehajolt, és egy Lótuszvirágot vett fel. Ezt Asókának a köntösére erősítette. Amint leértek a folyóhoz, kulacsába vizet merített, ivott, Asokátnak nyujtotta, és amint emez is szomját oltotta, a kulacsot Asóka derékövére erősítette.Visszaindultak a hadsereghez. Ugyanazon az ösvényen mentek, viszont most, az aggastyán egy marék földet vett fel, ezt egy kicsi puha bőrzacskóba helyezte, bekötötte a zacskót és Asóka nyakába kötötte.
Amint visszaértek a pihenő hadhoz, Asóka levágott egy tincset a hajából, lehúzott egy éktelen, gyürüt az újjáról, a tincset a gyürű köré csavarta, ezt pedig ráhúzta a törkésére és átnyújtotta az Aggastyánnak.
Rettenetes porfelhőt hagyott maga után a százezer fős sereg, az Aggastyán a sziklaszirtről követte távolodó hadát.
40 évvel később, egy oszlopra, szanszkrit nyelven irt felirat tanuskodott a nemzet hőse diadalsorozatáról.
A gyűrűbe sodort hajtincs ott díszelgett a sírkövön.
2009. október 27., kedd
Rólunk, éberekről, rólunk, számítógépekről.
Izgalmas volt ott lenni.
"Jön a Kopasz, jön a Kopasz" suhogott végig a folyósokon. Izgatott közstisztviselők, egyenruhás uriemberek, ilyedt titkárnők.
Most mi lesz? Mi fog történni? Jön a Böbös és megesz?
A Nyájszellem csodákat művel. Mindenki átveszi (bizonyos kereteken belül) az izgatottsági állapotot, a legtöbben félnek kimondani azt, amire valójában abban a pillanatban gondolnak.
A Pánik.
A modern szociológia kiaknázatlan atomfegyvere.
Miért rohannak az emberek tömegesen, egy tárgytalan inger által meghajtva?
Az emberi agy biokémiája egy fantasztikus IT Architektúra. Firewall, Router, Switch, Processzor, Adatbázis, Internet.
Valamilyen formában, mindezek a számítástechnikai eszközök feltünően jól működnek az emberi agyban.
Talán azért, mert a tudatalattink vezérelte mindezek modern eszközök megépítését?
Az Oracle nevezetű adatbázisban léteznek úgynevezett "TRIGGER"-ek, ezeknek annyi a szerepek hogy egy külső hatásra egy folyamatot beindítsanak, pl ha valaki beírja azt hogy 'KOPASZ', akkor az adatbázis azonnal beindít egy keresést.
Kitudja milyen TRIGGEREK vannak az emberi agyban, pl ha valaki elkiáltja magát hogy "A sarkon ingyen inteligenciát lehet kapni" , vajon hányan szaladnak oda?
"Jön a Kopasz, jön a Kopasz" suhogott végig a folyósokon. Izgatott közstisztviselők, egyenruhás uriemberek, ilyedt titkárnők.
Most mi lesz? Mi fog történni? Jön a Böbös és megesz?
A Nyájszellem csodákat művel. Mindenki átveszi (bizonyos kereteken belül) az izgatottsági állapotot, a legtöbben félnek kimondani azt, amire valójában abban a pillanatban gondolnak.
A Pánik.
A modern szociológia kiaknázatlan atomfegyvere.
Miért rohannak az emberek tömegesen, egy tárgytalan inger által meghajtva?
Az emberi agy biokémiája egy fantasztikus IT Architektúra. Firewall, Router, Switch, Processzor, Adatbázis, Internet.
Valamilyen formában, mindezek a számítástechnikai eszközök feltünően jól működnek az emberi agyban.
Talán azért, mert a tudatalattink vezérelte mindezek modern eszközök megépítését?
Az Oracle nevezetű adatbázisban léteznek úgynevezett "TRIGGER"-ek, ezeknek annyi a szerepek hogy egy külső hatásra egy folyamatot beindítsanak, pl ha valaki beírja azt hogy 'KOPASZ', akkor az adatbázis azonnal beindít egy keresést.
Kitudja milyen TRIGGEREK vannak az emberi agyban, pl ha valaki elkiáltja magát hogy "A sarkon ingyen inteligenciát lehet kapni" , vajon hányan szaladnak oda?
2009. október 14., szerda
Labor omnia vincit!
Este van, Már 9 óra. A TV Maci már fogat mosott, megnézte az esti mesét és ágyba bújt. Már Paprikajancsi is aluszik.
Egy irodahelyiség. 3 marcona férfi bámul a semmibe. Rájuk Közelítek. Egy hosszúhaju szamurájfejű, egy szakallás mongolvonású és egy kockafejű. Mindegyikük a távolt szemléli.
"Rohadt SQL! Droppoltam az adatbázist, 15.000 felhasználó maradt szolgáltatás nélkül." felkiáltás hasított belé a csendbe. A morconák felnéztek a monitorjukból. Visszatértek a megabytok, SELECT-ek és táblázatok prérijéről. Újból ittt voltak.
A Szamurájfejű felállt, odament a Kockafejühőz, megnyugtatta, és együtt ellemezni kezdték a problémát.
12 óra kőkemény projektmeló állt mindhármuk mögött. Egy országos szintű rendszerről volt szó, aminek holnap reggel 7 kor működnie kell.
Lecsendültek a kedélyek. Elkerültek az elveszett megabyte-ok.Az Isten emberek által hajtja végre Akaratát, a Sátán Számítógépek és Oracle adatbázisok segítségével.
4 Gyermek és 2 feleség várja otthon a byte-okkal küzdő harcosokat.
"De Apuka miért nem jött haza?"
"Anyuka, ma este Apuka olvasson nekem mesét!"
"Aludj Kicsim, Apuka is hazajön, meglásd. Most pihenjél, holnap reggel oviba megyünk!"
9 óra 4 perc. A Mongol távol van, elmélyülve monitorjába, csak a tudata hallja a körülötte zajló beszélgetést. bajtársai harcolnak a Replikációval és a Szkriptekkel.Haza kéne menni. De várja valaki otthon? Hátha valaki meglepi és forró teával várja otthon.
Nincsen kormányunk. Egy szász polgármester és egy banki ügynök az új miniszterelnök jelölt. Mindenki lazán pánikol.
Egy irodahelyiség. 3 marcona férfi bámul a semmibe. Rájuk Közelítek. Egy hosszúhaju szamurájfejű, egy szakallás mongolvonású és egy kockafejű. Mindegyikük a távolt szemléli.
"Rohadt SQL! Droppoltam az adatbázist, 15.000 felhasználó maradt szolgáltatás nélkül." felkiáltás hasított belé a csendbe. A morconák felnéztek a monitorjukból. Visszatértek a megabytok, SELECT-ek és táblázatok prérijéről. Újból ittt voltak.
A Szamurájfejű felállt, odament a Kockafejühőz, megnyugtatta, és együtt ellemezni kezdték a problémát.
12 óra kőkemény projektmeló állt mindhármuk mögött. Egy országos szintű rendszerről volt szó, aminek holnap reggel 7 kor működnie kell.
Lecsendültek a kedélyek. Elkerültek az elveszett megabyte-ok.Az Isten emberek által hajtja végre Akaratát, a Sátán Számítógépek és Oracle adatbázisok segítségével.
4 Gyermek és 2 feleség várja otthon a byte-okkal küzdő harcosokat.
"De Apuka miért nem jött haza?"
"Aludj Kicsim, Apuka is hazajön, meglásd. Most pihenjél, holnap reggel oviba megyünk!"
9 óra 4 perc. A Mongol távol van, elmélyülve monitorjába, csak a tudata hallja a körülötte zajló beszélgetést. bajtársai harcolnak a Replikációval és a Szkriptekkel.Haza kéne menni. De várja valaki otthon? Hátha valaki meglepi és forró teával várja otthon.
Nincsen kormányunk. Egy szász polgármester és egy banki ügynök az új miniszterelnök jelölt. Mindenki lazán pánikol.
2009. október 8., csütörtök
Úgy érzem sírnom kéne....
Úgy tettünk mintha nem tudtuk volna hogy vége...Együtt vártuk a múltat a széllel...
Etelünk valahol meglett írva...Mi volt vissza már sosem tér
Szavak helyet a tetteink beszéltek, ami tegnap volt, úgy érzem nem felejtem!
Próbáltuk menteni a szerelmet...
Mi már nem játszhatunk a szélben, mint gyermek ki megkap minden jót, mi már csak állunk egymás mellett..
Úgy érzem sírni volna jó...
Nem tudom miért van így de én félek...Hogyha nem vagy velem milyen az élet...
Nem tudom ami volt miért lesz emlék és a kérdésre miért nem felelsz.
Amikor elpattan egy húr, amikor a nyilt lélekre a szakítás szikéje hatol belé,
amikor szembesülünk a saját félelmeinkkel, iszonyainkkal.
Amikor az együttlét öröme nyomasztó félelemé alakul, amikor foggal-körömmel a múlthoz viszonyítunk minden új lehetőséget...
Hirtelen elpattant egy húr...szívembe vágott... nem váratlanul...el sem hittem, talán összetartoztunk.
MA még fáj, de egyszer minden megfakul...
merengek a tűnő tegnapon...és egy hajnalom kezem feléd hiába nyújtom...
Csak egy halvány mosoly maradt...szertefoszlott álomkép.
http://www.youtube.com/watch?v=z-DxbMmEul4&NR=1
Etelünk valahol meglett írva...Mi volt vissza már sosem tér
Szavak helyet a tetteink beszéltek, ami tegnap volt, úgy érzem nem felejtem!
Mi már nem játszhatunk a szélben, mint gyermek ki megkap minden jót, mi már csak állunk egymás mellett..
Úgy érzem sírni volna jó...
Nem tudom miért van így de én félek...Hogyha nem vagy velem milyen az élet...
Nem tudom ami volt miért lesz emlék és a kérdésre miért nem felelsz.
Amikor elpattan egy húr, amikor a nyilt lélekre a szakítás szikéje hatol belé,
amikor szembesülünk a saját félelmeinkkel, iszonyainkkal.
Amikor az együttlét öröme nyomasztó félelemé alakul, amikor foggal-körömmel a múlthoz viszonyítunk minden új lehetőséget...
Hirtelen elpattant egy húr...szívembe vágott... nem váratlanul...el sem hittem, talán összetartoztunk.
MA még fáj, de egyszer minden megfakul...
merengek a tűnő tegnapon...és egy hajnalom kezem feléd hiába nyújtom...
Csak egy halvány mosoly maradt...szertefoszlott álomkép.
http://www.youtube.com/watch?v=z-DxbMmEul4&NR=1
2009. október 5., hétfő
Tankok az életünkből
Miért találkozunk tankokkal az országúton, békés időkben?
Miért készülünk háboruzni , béke időkben?
Miét folytatunk béke tárgyalásokat, a háború idején?
Az emberéség egy virus: megtámadja a gazdát, elfogyassza a nyersanyagokat, elszapododik és kihal...
Egyénként az ember is a nagy halmaz része...
![]()
Miért vagyunk néha masszochisták önmagunkkal?
Amikor rádöbbenünk arra hogy már nem szeretünk valakit, mi fáj jobban, a tudat hogy már nem kötödünk, az állapot megszünése, az emlékek fájnak?
MIért viszonyítunk midnent a Múlthoz? Hát persze hogy igen! Azért, Okostojás, mert a Jövőt még nem láttuk!
Eletemben csak két nőt szerettem... Tényleg csak kettőt? Egyeltalán szerettem? Már csak az emlékeim emlékeznek a pillanatra..
És egy csendes őszi éjszakában...jött felém egy csinos barna lány...
Úgy jőtt mint egy megvalósult állom...Azóta nincs nyugtos éjszakám...
Másodjára (?) csak azt a lányt szerettem....
Szivem , lelkem úgy megváltozott...
De én csak a szabadságon kerestem...A lány sírt, és csendben szerett...
De lány, mert vágyait követte... mennie kellett , nem volt irgalom!
Én azóta a temetőt járom....
viszek egy szál fehér rózsát , a sírra.
Ez egy Közös sír, itt nyugszik a múlt...
A magam mögött hagyott évek, és velük sodort kapcsolatok.
A múltunkból hozunk mindent magunkkal, szemetet, jót, láthatót és láthatatlant, foghatót és foghatatlant, nem marad el semmi.
![]()
Mint amikor az ár, a Tszunami végigsöpri a partot, nem marad semmi a helyén. Csak a nyomok.
Miért nem tudunk teljesen elszakadni a múltunktól? Miért játszik velünk a kicsiördög, miért kényszerít olyan lépésekre, olyan cselekedetekre, amelyek visszadobnak a múlt tövisei közé?
Az emberekben lakózik a Sátán génje.
Amint az Ur megteremté az embert (és a késöbbiekben a gyengébb beta verzióját ennek, amit manapság asszony név alatt jelentkezik), mondá nekije:
'Ember, szabad akaratod van, a döntéseid a jövöbe néznek, nem a múltba.''
Az Úr bölcs vala, és tudta hogy kisértés nélkül unalmas a Teremtés.
Erre lőn a Sátán. És beültette a ''de mégis milyen lenne ha' géneket az ember agyába.
Természetesen, a teremtés gyenge pontja, a Fehérnép egykettőre kiakarta élni az új génállományát és letépé vala az almát. És ada Adámnak is vala.
Adám lelkem, te vagy a legjobb példa arra hogy egy férfi a néha nem az agyával gondolkodik.
Milyen érzés amikor megszünik a 'Mi lenne ha' gén hatása?
Isteni...felszabaduslz, nem foglalkozol a múlttal, nem üldözöl érdemtelen Hymerákat..
Százszor visszasírtam azt az asszonyt aki büszke volt...és nem panaszkodott.
Miért készülünk háboruzni , béke időkben?
Miét folytatunk béke tárgyalásokat, a háború idején?
Az emberéség egy virus: megtámadja a gazdát, elfogyassza a nyersanyagokat, elszapododik és kihal...
Egyénként az ember is a nagy halmaz része...
Amikor rádöbbenünk arra hogy már nem szeretünk valakit, mi fáj jobban, a tudat hogy már nem kötödünk, az állapot megszünése, az emlékek fájnak?
MIért viszonyítunk midnent a Múlthoz? Hát persze hogy igen! Azért, Okostojás, mert a Jövőt még nem láttuk!
Eletemben csak két nőt szerettem... Tényleg csak kettőt? Egyeltalán szerettem? Már csak az emlékeim emlékeznek a pillanatra..
És egy csendes őszi éjszakában...jött felém egy csinos barna lány...
Úgy jőtt mint egy megvalósult állom...Azóta nincs nyugtos éjszakám...
Másodjára (?) csak azt a lányt szerettem....
Szivem , lelkem úgy megváltozott...
De én csak a szabadságon kerestem...A lány sírt, és csendben szerett...
De lány, mert vágyait követte... mennie kellett , nem volt irgalom!
Én azóta a temetőt járom....
viszek egy szál fehér rózsát , a sírra.
Ez egy Közös sír, itt nyugszik a múlt...
A magam mögött hagyott évek, és velük sodort kapcsolatok.
A múltunkból hozunk mindent magunkkal, szemetet, jót, láthatót és láthatatlant, foghatót és foghatatlant, nem marad el semmi.
Miért nem tudunk teljesen elszakadni a múltunktól? Miért játszik velünk a kicsiördög, miért kényszerít olyan lépésekre, olyan cselekedetekre, amelyek visszadobnak a múlt tövisei közé?
Az emberekben lakózik a Sátán génje.
Amint az Ur megteremté az embert (és a késöbbiekben a gyengébb beta verzióját ennek, amit manapság asszony név alatt jelentkezik), mondá nekije:
'Ember, szabad akaratod van, a döntéseid a jövöbe néznek, nem a múltba.''
Az Úr bölcs vala, és tudta hogy kisértés nélkül unalmas a Teremtés.
Erre lőn a Sátán. És beültette a ''de mégis milyen lenne ha' géneket az ember agyába.
Természetesen, a teremtés gyenge pontja, a Fehérnép egykettőre kiakarta élni az új génállományát és letépé vala az almát. És ada Adámnak is vala.
Adám lelkem, te vagy a legjobb példa arra hogy egy férfi a néha nem az agyával gondolkodik.
Milyen érzés amikor megszünik a 'Mi lenne ha' gén hatása?
Isteni...felszabaduslz, nem foglalkozol a múlttal, nem üldözöl érdemtelen Hymerákat..
Százszor visszasírtam azt az asszonyt aki büszke volt...és nem panaszkodott.
2009. október 2., péntek
Valahol, Oroszországban...avagy miért jó a rossz után a jó
Miért jó szenvedni? Nem jó.
Miért jó kidugni a paplan alól a kicsilábujkádat? Azért hogy visszahúzhasd a melegbe!
Viszont a szenvedés megszünése, az az állapot amikor magad mögött hagytad azt a vergődö, kinzó állapaotot amelyben tengődtél, na ezért jó (hasznos) a szenvedés.
Egy újabb hét Nagyoláhfalúban.
Vajon milyen lehetett az Orosz fronton, a Dón kanyarban 1943 ban?
Hidegen...Éhesen...Vörösbor nélkül.
Üzenet jött messze-messze földről
Halvány zöld szin tábori levél
Aki írta a szívéből írta...
Minde sora őszintén beszél....
Ezt írhatta szegény tönkrefagyott, legyengült katona, aki nem evett meleg ételt hónapok óta, nem látott nőt kitudja mióta, bajtársai százával estek el mellette...
MInden percben rádgondolok azázszor
Mindig a te leveledet várom...
Csak te rólad álmodom az álmom...
Valahol Nagyoláhfalúban...
Sokkal jobban szeretlek mind máskor
Minden percben rádgondolok százszor....
Valahol Oroszországban
Elkeseredettségében az emlékeibe menekül...az árokba feküdve, orosz lövedékek süvítő zajában ,minusz 15 fokos hidegben, a katona, a mámorral szomszédos állapotban a régi szerelmére gondol...érzelmei felkorbácsolva, a magány, a halálfélelmek közepette, egy első kézfogás öröme villan fel...
Újrá átél mindent, a park, a virágzó hársfa illata...keze a géppuskára meredve önkéntelenül huzza a ravaszt, golyózáport eresztve a közeledő muszka zászlóajra.
Már a Kedvese karjaiban van, együtt ülnek a régi padon...Egymás tekintetére szomjaznak, egymás érintéséből táplálkoznak...Az öreg hársfa virágjait hullatja rájuk..
![]()
Miert van az, hogy amikor valakit elvesziteni velunk, a nemessegunket feladjuk, megtagadjuk a buszkeseget, megtagadjuk elveinket, azért hogy megtartsuk?
Miert van az, hogy amikor a vereseg parlata lebeg a levegoben, az ember levadul, fenyeget, atkot szor?
Miert van az, hogy amikor ujrakezded, sokkal erosebb, elenkebb midne erzelem, miert jobb es szebb az elet?
Az emberi agy, szellem, lelek...csodakra kepes. Onmagat gyogyítja és pusztítja...
Egy vadász, egy hosszú utazás után, egy gyenge, önkényes pillanatában, amikor az önsajnálattal küszködött, eldöntötte hogy a feladja a vadászat örömét, és ennek érdekében cselekedett.
Elővette kedvenc Ijját, kifeszítette ezt és kilőtt i,s,s,z,c,e,e,m,e,e 10 nyílvesszőt. Arra gondolt, hogy legalább az egyik, találomra biztos vadat érint, és ezután már nem lesz rákényszerítve arra hogy vadásszon.
Az Istenek másképp vélekedtek ám erről...
Az Istenek kedvelték a Vadászt, mindig kényesztették, sok megpróbáltatásra kényszerítették, viszont soha nem hagyták magára.
A 10 nyilvessző története.
Miért jó kidugni a paplan alól a kicsilábujkádat? Azért hogy visszahúzhasd a melegbe!
Viszont a szenvedés megszünése, az az állapot amikor magad mögött hagytad azt a vergődö, kinzó állapaotot amelyben tengődtél, na ezért jó (hasznos) a szenvedés.
Egy újabb hét Nagyoláhfalúban.
Vajon milyen lehetett az Orosz fronton, a Dón kanyarban 1943 ban?
Hidegen...Éhesen...Vörösbor nélkül.
Üzenet jött messze-messze földről
Halvány zöld szin tábori levél
Aki írta a szívéből írta...
Minde sora őszintén beszél....
Ezt írhatta szegény tönkrefagyott, legyengült katona, aki nem evett meleg ételt hónapok óta, nem látott nőt kitudja mióta, bajtársai százával estek el mellette...
MInden percben rádgondolok azázszor
Mindig a te leveledet várom...
Csak te rólad álmodom az álmom...
Valahol Nagyoláhfalúban...
Sokkal jobban szeretlek mind máskor
Minden percben rádgondolok százszor....
Valahol Oroszországban
Elkeseredettségében az emlékeibe menekül...az árokba feküdve, orosz lövedékek süvítő zajában ,minusz 15 fokos hidegben, a katona, a mámorral szomszédos állapotban a régi szerelmére gondol...érzelmei felkorbácsolva, a magány, a halálfélelmek közepette, egy első kézfogás öröme villan fel...
Újrá átél mindent, a park, a virágzó hársfa illata...keze a géppuskára meredve önkéntelenül huzza a ravaszt, golyózáport eresztve a közeledő muszka zászlóajra.
Már a Kedvese karjaiban van, együtt ülnek a régi padon...Egymás tekintetére szomjaznak, egymás érintéséből táplálkoznak...Az öreg hársfa virágjait hullatja rájuk..
Miert van az, hogy amikor valakit elvesziteni velunk, a nemessegunket feladjuk, megtagadjuk a buszkeseget, megtagadjuk elveinket, azért hogy megtartsuk?
Miert van az, hogy amikor a vereseg parlata lebeg a levegoben, az ember levadul, fenyeget, atkot szor?
Miert van az, hogy amikor ujrakezded, sokkal erosebb, elenkebb midne erzelem, miert jobb es szebb az elet?
Az emberi agy, szellem, lelek...csodakra kepes. Onmagat gyogyítja és pusztítja...
Egy vadász, egy hosszú utazás után, egy gyenge, önkényes pillanatában, amikor az önsajnálattal küszködött, eldöntötte hogy a feladja a vadászat örömét, és ennek érdekében cselekedett.
Elővette kedvenc Ijját, kifeszítette ezt és kilőtt i,s,s,z,c,e,e,m,e,e 10 nyílvesszőt. Arra gondolt, hogy legalább az egyik, találomra biztos vadat érint, és ezután már nem lesz rákényszerítve arra hogy vadásszon.
Az Istenek másképp vélekedtek ám erről...
Az Istenek kedvelték a Vadászt, mindig kényesztették, sok megpróbáltatásra kényszerítették, viszont soha nem hagyták magára.
A 10 nyilvessző története.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)